Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
ââ?¬Å¾Csodálom ezt a nyers szókimondástââ?¬Â
H.Pulai Éva, 2009. január 10., szombat, 23:33

Martin Scorsese Oscar-díjas filmrendez? nyilvánosan a bemutatás el?tt álló Gomorra cím? olasz maffiadráma mellé állt Amerikában. Az amerikai filmpiacon a "Martin Scorsese Presents" felirattal február 13-án debütáló film a nápolyi maffia, a camorra üzelmeit leplezi le dokumentarista h?séggel.

 

„Könyörtelen, er?teljes pillantás a nápolyi alvilágra" - idézte csütörtöki jelentésében a 66 esztend?s Scorsese jellemzését a BBC hírszolgálata. Matteo Garrone, a film rendez?je "rendkívül büszkének" mondta magát, hogy az eddig már számos rangos díjat (köztük az Arany Pálmát és öt Európai Filmdíjat is) begy?jtött drámája "ilyen tekintélyes örökbefogadó apára" lelt.

A maffiafilm-specialista Scorsese (NagyMen?k, A tégla) szerint a Gomorra "reménytelen, ugyanakkor felvilágosító, és ?szintesége miatt különös módon bátorító. Csodálom a film nyers szókimondását, valamint Garrone és színészei elszántságát, amivel a szörny? igazságot felfedik" - méltatta a rendez?kolléga.

Garrone elmondta, hogy Scorsese volt "az egyik legfontosabb rendez? példakép, aki szerepet játszott filmes fejl?désében", és várt már az alkalomra, hogy nyilvánosan köszönetet mondhasson neki "bátorságáért és nagylelk?ségéért".

A film amat?r szerepl?i közül az olasz bemutató óta már hármat letartóztatott a rend?rség maffiatevékenységért. Legutóbb Giovanni Venosát, akit "védelmi pénz" szedéséért vontak felel?sségre.

A camorrát leleplez? Garrone a halálos fenyegetések miatt bujkálni kényszerül, korábban az olasz hatóságok rejtegették, de tavaly kijelentette: el akarja hagyni Olaszországot, hogy végre szabadon élhessen.

Forrás: www.kulturpart.hu

Martin Scorsese (1942. november 17.) Oscar-díjas amerikai filmrendez?

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ? igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette els? filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte els? nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A f?szerepet Harvey Keitel játszotta, aki kés?bb állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

70-es évek

A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el els? nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletés? filmben népszer? zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett felt?nt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt cím? film forgatásához, 1974-ben. A f?szerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb színészn? Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében felt?ntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisof?r cím? er?szak-filmjét, Robert De Niróval a f?szerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nev? leánya Julia Camerontól. 1977-ben az els? nagy költségvetés?, New York, New York cím? filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált t?le.

80-as évek

1980-ban készítette a Dühöng? bika cím? klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operat?r görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöng? bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a n?ket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után nekikezdett a Krisztus utolsó megkísértése cím? sokat vitatott filmjének, de csak az el?készítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el a Pénz színe cím? filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete els? Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad cím? videoklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhet?en megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak el?tti sorbanállásra.

90-es évek

Az 1990-ben forgatott Nagymen?ket A Keresztapa mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéb?l építkez? film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszer?bb, mint a mítoszteremt? A Keresztapa (1972). A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino cím? filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymen?k remake-je. Scorsese a Nagymen?k f?szerepl?ivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életér?l szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhet? – bens?séges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életm?díját.

2000-es évek

A 2002-es, New York bandái cím? 100 millió dolláros költségvetés? mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendez? díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel kés?bb a két legendás filmes ismét megmérk?zött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.

Forrás: hu.wikipedia.org

 



Olvasva: 3130 alkalommal