Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Elment...
Kozák Mari, 2019. április 30., kedd, 18:20



 

apám úgy ment el
hogy elfelejtett köszönni
csak a kapuig akart sétálni
aztán feledte a visszautat
zakóját begombolta
azt hiszem sálat is kötött
lábán egy lyukas cipőt hagyott
adtak tán újat az angyalok…

hajlott volt háta
pedig sosem cipelte a bajokat
azt anyámnak hagyta
neki járt a tivornya
a szép ruhák és fehér ingek 
virág a gomblyukba
meg kesztyű tavasszal
a szél a kezét ne csókolja…

apám úgy ment el
hogy tudta vissza nincsen út
csak állt az ajtóban
olykor elhitte a csodát
mindig egyedül ettük meg a vacsorát
mert éjjel jött haza
nem mulattatta őt a család…

aztán csak elment
köszönni sem volt kedve
az unokákat látva néha kesergett
tán magát siratta
vagy mégis szerette
ha anyám olykor kedvesen ölelte…

apám úgy ment el
hogy elfelejtett köszönni
csak a kapuig akart sétálni
aztán feledte a visszautat
zakóját begombolta
azt hiszem sálat is kötött
lábán egy lyukas cipőt hagyott
adtak tán újat az angyalok…

…anyám gyertyát gyújt
megmossa arcát – fehéret ölt
ujjait imára fonva
ül az apámtól örökölt széken
és mosolyog – feledi ami volt – régen.



Olvasva: 68 alkalommal