Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Húsvét "pogány" gyökerei VI. - A "húsvéti(?)" tojás
Vandra Attila, 2019. április 16., kedd, 12:35

Húsvét (valójában a tavaszi napéjegyenlőség környékén a világon mindenütt festenek/hímeznek tojásokat évezredek óra (még muszlimok is). Természetesen más jelentéssel....

Húsvéti tojás – piros tojás, hímes tojás, írott tojás, stb.

Szerte a világban a piros (színes, hímes) tojás Húsvét elmaradhatatlan tartozéka. A keresztény értelmezés szerint a pirosra festett tojás Jézus kiontott vérét jelképezi (ezért szokták Nagypénteken, a keresztre feszítés napján festeni őket. 

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. [1] A történet legenda voltára más hasonló legendák mutatnak rá, amelyek bár nem ellentmondóak, nem lehetnek egyidejűleg igazak. 

Egy másik legendában Mária Magdolna főt tojást hozott egy kosárban Jézus sírjához, amikor csoda folytán a tojások hirtelen pirosakká váltak, amikor meglátta a feltámadt Krisztust. 

Egy harmadik történetben Mária Magdolna az evangéliumot hirdette, és Jézus feltámadása után közölte Róma császárával, hogy Krisztus feltámadt. Történetesen az asztalon volt egy kosár tojás. Erre a császár azt mondta, annyira úgy támadt fel, ahogy e tojások pirosak. Abban a pillanatban a tojások pirosra színeződtek. [2] 

Egy negyedikben Simon, aki segített Jézusnak felvinni a keresztet a Kálvária-dombra, az út mentén hagyta holmiját. Amikor visszatért, a tojások a csomagjában hímes tojásokká változtak. Az utóbbi kettő az írott/hímes tojások eredetére ad magyarázatot. [3]

Egy ötödikben Mária Magdolna Jézus sírjához ment, hogy bebalzsamozza a testét. Egy kosár tojást vitt magával. Amikor levette róluk a kendőt, amivel be voltak takarva, a tojások a szivárvány minden színében pompáztak. E legenda magyarázat a színes tojások eredetére. 

Egy hatodikban Szűz Mária tojást adott a római katonáknak, könyörögve nekik, hogy ne legyenek kegyetlenek Jézushoz. Könnyei a tojásokra potyogtak, amelyek ragyogó pöttyökké alakultak a tojásokon. 

A vallásos magyarázaton túl az ősi hitek szimbolikájában a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor. Ennek gyökereit pedig feltehetően az ősi hitvilágban kell keresni. [4] A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek legősibb, archaikus jelképe. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. [5] 

Legenda vagy sem, a mezopotámiai keresztények a negyedik században állítólag már festettek „piros” tojást Jézus keresztre feszítésére emlékezve. De akkor honnan a sárga, kék és zöld tojás? Thompson, Kenneth (21 August 2013). Culture & Progress: Early Sociology of Culture, 8. Számában (2013 ) ezt is egy legendának tartja. Állítása szerint a tojások színezésének szokása Perzsiából Mezopotámián keresztül gyűrűzött be Európába. Nemcsak a húsvéti, hanem a nowruz (perzsa újév – a tavaszi napéjegyelőségkor ünneplik) asztalnak is elmaradhatatlan kelléke a színes, festett vagy keleti motívumokkal díszített hímes tojás. [6] Egyesek talán hajlanának arra, hogy a keleti piros/festett/hímes tojást mégis kereszténynek eredetűnek tartsák, vagyis azt állítsák, hogy a közel-keleti keresztényektől vették át mások. A kínai piros tojás, amelynek semmi köze húsvéthoz, teszi kérdésessé a piros tojás sajátosan keresztény jelképét… Hagyományosan az újszülött egyhónapos születésnapján tartanak egy „pirostojás-gyömbér” ünnepséget. Ezek az öröm és az új élet szimbólumai. [7]

Keresztény jelkép vagy mégsem? A piros színű tojás Európában talán. A színes már ellentmondásban van a Jézus-legendával, hiszen Jézus vére nem sárga, kék, vagy zöld. E színek feltehetően a közel-keleti nowruz-ünnepek tojásfestési szokásainak a begyűrűzése a kereszténységbe. Vagy onnan vettük a jó példát... 

A keresztény legendák hozzájárulhattak a „kiválasztáshoz”. A legenda ismeretében előnyben részesítették a piros tojást, vagy egyenesen tiltották a színes tojások festését, mert az nem keresztény jelkép. Bár ilyen vallásos tiltásra nem akadtam rá kutakodásaim közben, gyermekkoromban mi csak piros tojást festettünk, színest nem, mert az nem magyar, hanem „ortodox, román szokás”. Ám a színes tojás festés Nyugat-Európában, „Eostre Birodalmában”, a germán-angol nyelvterületen és a nyugati szlávoknál is dívik, nemcsak az ortodox vallásterületen. (Lásd a tojással díszített villőket). 

Nem minden piros tojás jelkép viszont. Egy kínai kulináris specialitás a sózott kacsatojás. [8] A kacsatojásokat sóoldatban érlelik, vagy nyirkos faszénben. A szokás a Fülöp-szigeteken is elterjedt ahol, hogy meg lehessen különböztetni őket a nyers tojástól, pirosra festik őket. Az év minden napján kaphatók az üzletekben. A kínaiak sózott kacsatojást nagyra becsülik, számos recept részét képezik. Ezek egyike a kínai holdsütemény, amelyben a sózott kacsatojás sárgája holdat szimbolizálja. 

Ha már a (keleti) kulináris recepteknél tartunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az egész tojást, hanem a hántolt főtt tojást is meg lehet festeni természetes színezékekkel, mint a cékla, sáfrány, stb. 

Más receptek is akadnak. Különleges ínyencség a 8-10 napig keltetett csirkeembrió is, a balut, amelynek fogyasztását több vallás, például az iszlám is tiltja. 

A főtt tojást lehet be sózni és üvegekbe tenni, mint a sós uborkát, vagy meg lehet füstölni. Lehet teában is pácolni héjastól, és az utóbbiak is színesek. [9] Sajátosan fekete színű a thai vastojás is (Iron egg). [10] 

Az évszázados tojás egy tartósítási módszer. Az „eredmény” szintén színes, sőt egyenesen „hímes” is lehet. [11] Agyagból, hamuból, konyhasóból, égetett mészből és rizshéjból készült mázban érlelik heteken, sőt hónapokon át. Megbontva elég eredeti kinézete van számomra nem étvágygerjesztő, a „bizarre foods” Discovery-műsorba valók.

Visszatérve a piros/festett tojásokra, nemcsak a konyhaművészet alkotott változatos tojásokat, hanem a tojásfestést is igazi művészetté fejlődött a századok (évezredek?) során. Létezik egyszínű, többszínű, festett, írott, hímzett, matricás… Egyre inkább tért hódít a festett tojásokat helyettesítő húsvéti csokitojás is. Az utóbbiak belül általában üresek, csak a „héjuk” csokoládé, de akadnak tömör csokiból készültek, sőt „sárgával” rendelkezők is. Akkora a sikerük, hogy ma már nemcsak húsvéti sajátosság (lásd a Kinder-tojásokat). Fából, műanyagból, kőből is készítenek mű-tojásokat.  A színes tojásoknak egyenesen szobrokat is állítanak. A világ legnagyobb hímestojásszobra Kanadában található, Vegrevilleben, és a Kanadai Királyi Lovasrendőrség megalapításának századik évfordulójára emelték. 

Ám e klasszikus húsvéti(?) tojások mellett megjelent a sajátos tojásművészet is. A művészien festett-dekorált tojások mellett ott a washi-tojás, a japán díszítő művészet és a tojásfestés ötvöződése. [12] A Fabergé-tojások az ötvösművészet remekei. [13] Léteznek lyugatott tojások,[14] és patkolt tojások .[15] A tojáspatkolás művészetében a magyarok világszerte élenjárók.  

Visszatérve húsvéti tojásokhoz, ha múltját keressük, két külön elemet kell keresnünk. Egyik: hol és mióta festenek illetve „hímeznek”, írnak, díszítenek tojást, és a másik: a tojás, mint szimbólum mennyire régi. Akárcsak a Napot és a Holdat, a tojást is sok nép egymástól függetlenül is felfedezte/felfedezhette, mint ősi szimbólumot. 

Az ainu mitológiában egy istennek a két ikerfia tojásból kelt ki. A történet hasonlít a koreai mesevilág két történetére: a Suro királyéra, valamint Kaya és Sillan történetére, akik arany tojásból keltek ki. [16] A kínai Shang dinasztia egy fekete madár tojásaiból „kelt ki.” A japán teremtés-mítoszban a káosz idején a világ egy tojásba volt zárva, amely úszott a vizen. Hasonló teremtésmítosszal találkozunk Egyiptomban, a föníciaiaknál, az asszíroknál, a hinduknál, a görögöknél, a kazahok „szent” Samruk madara is az égig érő fára helyezi arany tojását. [17]  Jáva szigetén is él egy mítosz mely szerint az első emberek egy kígyó tojásból keltek ki. A hatezer éves cucuteni-trypyllian kultúra leletei közt az eltemetett emberi maradványok mellett gyakran találtak díszített agyagtojásokat, amelyek az igazi tojások „szobrainak” tekinthetők. Az ókori egyiptomban is temettek strucc-tojásokat a halottak mellé, az etruszkok pedig kőtojásokat. A „tojástemetések” a feltámadás reményét hordozták magukban…[18] A komi és észt, finn, polinéz, mexikói és perui (!) mitológia szerint is a világ egy tojásból jött létre. [19] 

A tojás, mint az újjászületés és feltámadás szimbóluma mondhatjuk univerzális, és Jézus feltámadását jóval megelőzi. 

Érdemes itt megemlíteni, hogy a (piros, színes, hímes) húsvéti tojáshoz kapcsolódik még egy keresztény jelkép: Krisztus feltámadása alkalmával feltört sziklasírjának jelképe… Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.[20] Ez is egy ősi jelképre épül. Azért ne dobigáljunk midjárt kővel, és az dobja az ősi szimbólum „átkeresztelőjére” az első követ, aki a feltört tojásnál találóbb szimbólumot talál a Krisztus feltámadására. 

Nem meglepő, hogy egy ilyen fontos jelképet, mint a tojást az ember a legősibb időktől díszíteni kezdte. Az a baj a tojáshéjjal, hogy nagyon törékeny, és a vegyi (talaj) hatásoknak sem ellenálló. Elporlad. A legrégebbi lelet csak azt bizonyítja, hogy legalább annyira régen festettek-díszítettek tojást, de attól sokkal régebb is lehetett szokásban. Utalások vannak arról, hogy már Babiloban is festettek tojást. Később tavasszal az egyiptomi templomokat is díszíteték velük. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek [21] 

 A legrégebbi színes-hímes tojás-leleteket Lvov mellett találták és XV századból származnak. A kereszténység előtti Kievi Rusz idejéből viszont kerültek elő a színes hímes tojások kő, agyag és csont másai, amelyek azt igazolják, akkoriban is hímeztek tojást. A szokást Dazboh Szláv istenhez kötik. [22] De festetlen hímes strucc-tojásra bukkantak a Krisztus születése előtti Karthágóban is, ám a legrégebbi karcolva hímzett strucc-tojás töredékek hatvanezer évesek (!) és Dél-Afrikából, Howiesons Poortból kerültek elő!!! Megjegyzendő, hogy a maradványok analízise rámutatott, hogy bár színeseknek tűnnek, nem festettek, hanem a talajjal való kölcsönhatás által váltak színessé, de a mintázat rajtuk nem keletkezhetett természetes úton. [23] 

Kelet-Európa szlávok, magyarok és románok lakta terület, és nemcsak innen kerültek elő még kereszténység előtti időkből a hímes tojás készítésének bizonyítékai, hanem e vidék is a hímes tojás hazája. Máshol inkább csak festik, és csak szórványosan díszítik, hímezik a tojásokat. A globalizáció hatására egyre inkább terjed a hímzés szokása külföldön is, például a világ legnagyobb hímes-tojás szobra is Kanadában található. Szláv eredetűnek tűnik tehát, de lehet annyira ősi szokás is (lásd a Trypyllian-kultúra „hímes” agyagtojásait), hogy még a szlávok európai megjelenése-expanziója előtti időkből is származhat. Erre érv, hogy a délszlávoknál és az oroszoknál (és a románoknál is) kevésbé divat a tojás hímezése, mint Magyarországon, a nyugati szlávoknál és Ukrajnában. Hogy mi a szlávoktól vettük át a szokást, az is mutatja, hogy a hímest tojást mi is nevezzük (Erdélyben is) írott tojásnak. Szláv nyelvekben a hímes tojás neve pysanky (vagy hasonló) amely szó az írni (писати - pisati ukránul) igéből származik. Az ószlávban ez rajzolnit is jelentett [24] 

Ha nincs is német-germán nyelvterületen nagy divatja a hímes tojásnak, írottal mégis találkozunk. Szabályos szerelmi üzenetek vannak a húsvéti tojásokon, (pl. Ich liebe dich, = szeretlek) ezek valóban írott tojások. Ezek az üzenetek semmiképp nem feltámadási jelképek. 

Ha mint szláv mind magyar nyelvterületen divat a tojáshímzés (írás”) és a fő technikák (pl a viaszos), sőt eszközök is azonosak, a tojások stílusa különböző. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy mi hagyományosan szinte kizárólag piros tojást festettünk, (ma már a globalizáció miatt nincs egészen így) hanem a mintázat is más, mint a környező szláv szomszédainknál. 

Az ukrán pysanka színes, és a színeknek jelentésük is van. Habár ma már leginkább üzleti mesterséges színzékeket használnak, egykor a festés természetes színezékekkel történt. Néhány példa: vörös (lila) hagyma héjával festették a vörösbarnát, dióhéjjal a feketét, céklával a rózsaszínt, körömvirággal a sárgát, mályva szirmaival az ibolyát, és fiatal rozshajtással a zöldet. [25] A színek jelentése:

- a piros talán a legősibb színszimbólum, és több jelentése van. Az életadó vér, a szerelem, az öröm, a családalapítás szimbóluma, és a nappal is kapcsolatba hozzák

- a fekete egy szent szín, amelyet a „másik világgal” (nem a halállal!) hoznak kapsolatba. 

- A sárga a hold jelképe, és az aratásé

- a kék az ég jelképe, és az egészségé

- a zöld a tavasz színe, a természet feltámadásáé. 

- A barna a talaj színe. 

- fekete és fehér kettős szín a gyász jelképe

A színeket tehát nem lehet a feltámadással kapcsolatba hozni. 

Ami a hímezés („írás”) technikáját illeti, abból is többféle van. 

- a legősibb feltehetően a karcolás: éles tárggyal lekarmolják a festéket az előzőleg színesre festett tojásról. 

- A hímzés klasszikus technikája a viasszal való megírás, (bevonás), amely mögött a tojás festetlen marad, majd a viaszos tojás megfestése, végül a viasz eltávolítása. A komplikált mintázatú ukrán pysankák úgy készülnek, hogy megrajzolják, megfestik a legvilágosabb színnel, majd egy részét bevonják, majd újabb és újabb színt visznek fel. 

- Maratás: Az előzőleg megfestett tojásról savval lemaratják a festéket

- A tojást festékkel (ecsettel) megfestik, mint egy festményt. 

- Ragasztás: rajzot, képet lehet ragasztani a tojásra. [26] 

A húsvét előtti negyvennapos böjt alatt a tyúkok (kacsák, libák) nem szűntek meg tojni, így a tojás felhalmozódott, ez pedig számos játékra adott lehetőséget. A tojás-játékok és az ehhez kapcsolódó szokások egy része viszont egyenesen a kőkorszakba, a gyűjtögető életmód idejére visz minket. A tavasz a madarak fészekrakásának és tojásrakásoknak az ideje is. Akkoriba tavasszal lázasan keresték a tojásokat… Lássunk néhány szokást, ami a tojásokhoz kötődik. 

Tojásfa

Elsősorban német nyelvterületen nagy divat, de hozzánk is begyűrűzött a tojásfakészítés [27], vagyis a színes tojásokkal feldíszített ágakkal, elsősorban barkás fűzfaágakkal való díszítése a lakásnak Húsvétkor. Egyesek a villőre is színes tojásokat aggatnak A leghíresebb tojásfa a Volker Kraft tojásfája, amelyre 9200 színes tojást aggatott a tulajdonos. 

A fákra aggatott tojásnak nincs különösebb keresztény jelentése, ősi jelkép, feltehetően a germán hitvilágból származik - Jacob Grimm például a megkérdőjelezhető hitelességű, kizárólag Bede szerzetes által említett Eostrehoz köti [28], de nem biztos, hogy így van! A felaggatott tojások szokása feltehetően Közel-Keletről származik, hiszen az Alladin-ábrázolásokban is találkozunk felaggatott tojásokkal. A keleti keresztény templomok mellett Ahmed szultán mecsetében, az arab mecsetekben, sőt, az ókori Egyiptomban a piramisokban is találkozunk velük! A jelkép ősi mivolta viszont nem magyarázza, miért pont a germán nyelvterületen készítenek tojásfákat, amely inkább germán szokásnak tűnik, még ha az ihlet máshonnan is jött. Egy biztos, nem keresztény. 

Tojásgurítás

Az angolszász kultúrában, és az amerikaiban is nagy népszerűségnek örvend a húsvéti tojásgurítás. Akkorának, hogy ezt az ünnepségnek felérő versenyt évente a Fehér Házban is megrendezik. Érdekességként Mamie Eisenhowernek, az akkori elnök feleségének köszönhetően 1954 óta a színesbőrű (afroamerikai) gyermekek is részt vehetnek az ünnepségen. A tojásokat lefelé gurítják a dombon, de nem szabad eltörniük... A szokásnak „került” keresztény magyarázata. Az elgurított tojás a Jézus sírjának elzáró sziklájának elmozdulását jelképezi. [29] 

Tojástánc

Szintén a tojás el nem törésének motívumára épül a tojástánc. A résztvevőknek földre helyezett tojások között kell táncolniuk, úgy hogy minél kevesebbet törjenek össze. [30] Egyik legkorábbi említése e szokásnak Ausztriai Margit és Savoyi Philibert 1498 húsvét hétfőjén tartott házassága, amelynek során a hercegi pár száz földre helyezett tojás között táncolt. A táncnak olyan változata is ismert, amikor nem párosan (férfi és nő) táncolnak, hanem két férfi, de bekötött szemmel! [31] Természetesen nem keresztény jelkép. 

Tojáskoccantás. 

Ha az előbbi két népszokásban a lényeg a tojások épen maradása, e szokás épp a tojások feltörését célozza. Piros (színes) tojásokkal játsszák, és főleg a keleti (ortodox) kereszténységben divatos. Egy keresztény jelképre épül, éspedig arra, hogy a feltört tojáshéj Jézus feltámadása utáni feltört sziklasírját jelképezi. Első említése Zágrábból származik, a XIV századból. Ám a szokás ennél régebbi. [32] 

A tojáskoccintásnak két formáját ismerjük, az egyik az igazi keresztény jelkép. Két színes (de inkább piros) tojást a húsvéti asztalnál összekoccintanak, miközben az egyik azt mondja: 

- Feltámadott Jézus Krisztus! 

A felelet rá:

- Valóban feltámadt! 

Ez tulajdonképpen a köszöntés is Húsvét és Pünkösd között román nyelvterületen. 

Az eltört tojást természetesen megeszik. 

Viszont a játéknak van nyertese és győztese is. Akinek ép maradt a tojása, folytathatja a játékot más ellenféllel. E „verseny” már ismert Európaszerte, Észak-Angliától Oroszországig és Közel-Keletig, de a „Feltámadott Jézus Krisztus” köszöntés nélkül. 

Függetlenedett a keresztény szimbólumtól, vagy a keresztény világ építette e jelképet egy már meglévő ősi szokásra? Egyes helyeken mindenesetre a játék neve „epper” ami feltehetően a német Opferből ered, és áldozatot jelent. Ez pedig az ősi szokások világába röpít minket. Ezt alátámasztja a tény, hogy a nowruzt ünneplő közel-keleti és közép-ázsiai népeknél is dívik a tojáskocogtatás versenye. Mi több, Iránban szokás a csalás is. A tojást kilyukasztják, a tartalmát kifújják, majd olvasztott viasszal töltik meg, így jobban bírja a gyűrődést, és nyerni lehet vele. Azon a vidéken a játékot minden utcasarkon játsszák, és aki nyer, megszerzi a törött tojást. [33] 

Tojásvadászat

Egy olyan szokás, amely már első látásra a gyűjtögető-vadászó-halászó életmódot juttatja eszünkbe, még akkor is, ha csokitojásokra, vagy húsvéti tojásokra kell „vadászni.” Annak az életmódnak fontos eleme volt a madártojások beszerzése. Mivel a tyúkot csak i. e. 700 körül szelídítették meg a legrégebbi lelet Korinthusból származik [34] A tavasz eljöttével a kamaszok lázasan keresték madártojásokat, fosztották ki a fészkeket. A szokás ezt az időt idézi. Feltehetően a szülők a fűbe rejtettek el tojásokat a fára mászni még nem tudó kicsik örömére... 

A Cascarón egy sajátos tojásvadászat, amely spanyol nyelvterületről terjedt el szerte a világban (Mexkóból). Az elrejtett színes tojásokat, valójában csak a tojáshéjakat konfettivel töltenek meg. Aki megtalál egyet, az a többiek fejéhez vághatja. 

 

A képek megtekinthetők a következő linken, nézzétek meg! : https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2364221003623937&set=pcb.2364252670287437&type=3&theater 

 

Irodalom, annak, aki utána szeretne olvasni: 

 

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9th%C3%A9tf%C5%91 

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_egg#History   

[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Pysanka 

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9th%C3%A9tf%C5%91

[5] http://www.korkep.sk/cikkek/kultura/2015/04/06/a-husveti-locsolkodas-es-a-piros-tojas-eredete 

[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_egg#Christian_traditions

 [7] https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_red_eggs 

[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Salted_duck_egg 

[9] https://en.wikipedia.org/wiki/Tea_egg

[10] https://ro.pinterest.com/pin/309481805619058038/ 

[11] https://en.wikipedia.org/wiki/Century_egg 

[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Washi_eggs

[13] https://en.wikipedia.org/wiki/Faberg%C3%A9_egg 

[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_egg

[15] http://bezzeganya.reblog.hu/patkolt-tojas-na-ilyened-biztosan-nincs 

[16] The concubine who bore twin sons in the shape of eggs and whose father was a god: https://japanesemythology.wordpress.com/ainu-folktale-of-twin-sons-born-from-eggs-and-descended-from-a-divine-deity/ )

[17] https://japanesemythology.wordpress.com/eggs-as-the-symbol-of-creation/ 

[18] https://japanesemythology.wordpress.com/hanging-eggs-cosmic-egg-myths-and-excavated-ostrich-eggs-across-near-east-old-europe-and-eurasia/notes-javanese-tale-of-saka-hero-and-origins-of-first-humans-from-naga-serpent-eggs/ 

[19] https://en.wikipedia.org/wiki/World_egg http://www.folklore.ee/folklore/vol23/echoes.pdf 

[20] http://www.korkep.sk/cikkek/kultura/2013/03/30/husveti-szokasok-es-hagyomanyok 

[21] http://www.csaladipenzmagazin.hu/2011/04/22/husvet/ 

[22] https://en.wikipedia.org/wiki/Pysanka#Archaeology 

[23] http://www.pnas.org/content/107/14/6180.full 

[24] https://en.wikipedia.org/wiki/Pysanka#Archaeology 

[25] https://en.wikipedia.org/wiki/Pisanka_(Polish) 

[26] https://en.wikipedia.org/wiki/Pysanka 

[27] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_egg_tree, 

[28] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_egg#Patterning), 

[29] https://en.wikipedia.org/wiki/Egg_rolling 

[30] https://en.wikipedia.org/wiki/Egg_dance 

[31] https://www.youtube.com/watch?v=Pti0Mp_TI4A 

[32] https://en.wikipedia.org/wiki/Egg_tapping 

[33] http://www.rozanehmagazine.com/MarchApril06/anowruzhistory.html 

[34] https://en.wikipedia.org/wiki/Chicken#In_history 

 

 

 

 



Olvasva: 37 alkalommal