Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Húsvét "pogány" gyökerei 2
Vandra Attila, 2019. március 19., kedd, 21:21

A cikkbeli képeket csak facebook link segítségével tudtam megadni. Sajnos ma már a naplómba sem engedi be.

 

Húsvét dátuma

Húsvét egy mozgó ünnep, nem esik az év ugyanazon napjára. Eleinte a zsidó Pészach és keresztény Húsvét dátuma egybeesett. A 325-ben tartott Niceai zsinat két döntést hozott az ünnep dátumával kapcsolatban:

1. A Húsvét dátuma legyen független a zsidó luniszoláris kalendáriumtól

2. Világszerte essen egybe a dátum.

Vitatott, hogy Húsvét dátumának kijelölésére használt képlet „a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap” ekkor született-e meg, (dokumentum nincs róla). Nekem is akadnak fenntartásaim ezzel kapcsolatban. Mások szerint a VI. században alkotta meg Dyonisius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi Húsvét időpontja kiszámításának. (Ezt már hihetőbbnek tartom).

Békét mindenesetre nem hozott a Niceai zsinat Húsvét dátumával kapcsolatban, elsősorban azért, mert párhuzamos időszámítások léteztek, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a tavaszi napéjegyenlőség dátumát, és emiatt Húsvét időpontja is eltolódott. Eleinte „kenyértörésre” nem került sor, de aztán már kiátkozásra is sor került...

A keleti ortodox egyház által el nem fogadott Gergely naptár (ők továbbra is a Julián- naptárt alkalmazzák) újabb löketet adott a már-már elcsendesült vitáknak. A két naptár közt tizenhárom nap eltérés van. [1, 2]

Van egy érdekes egybeesés. Eostre ünnepét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltekor tartották. Húsvétnak viszont vasárnapra kell esnieTényleg tiszta véletlen egybeesés? Bede szerzetesnek mégis igaza volt? (Pont ezen „véletlenek” miatt kérdőjelezem meg a Nicei zsinaton született döntést Húsvét dátumával kapcsolatban – akkor még a germánoknak nem volt akkora befolyásuk a keresztény egyházban).

A nagyböjt.

A nagyböjt (latinul quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben Húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is”[3]

E jelképek-jelentések teljes mértékben keresztények, ám gyökereit kutatva már nem teljesen azok. „A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi. Nemcsak Jézus készült fel küldetésére hosszú böjttel, hanem Buddha és Mohamed is. Zarahustra, Konfuciusz és Mahávírá szintén böjtöltek. [4] Böjtölnek a Bahá'í hit követői, hinduk, vaishnavisták, dzsainisták, szikhek, taoisták és lehetne sorolni. [5]

A sámánista hitekben (pl. tengrizmus) a sámán/kám/táltos böjttel készül a révülésre. [6] Az obi ugor táltosok (kiknek neve ponk lite ko illetve ponk lite ne, ha asszony-táltosról van szó), ha légyölő galócát használtak a révüléshez, azelőtt egy napig böjtölniük kellett. [7]

A böjt önmagában tehát nem tipikusan keresztény rítus/szokás, de az, amiért böjtölünk, az még lehet az.

A zsidó Pésah előtt nincs hosszú, csak egynapos böjt, az elsőszülöttek böjtje, amellyel a zsidók az Exodust megelőző tízedik csapástól (elsőszülöttek halála), való megmenekülésüket ünneplik.[8]  

A nagyböjt viszont negyven napig tart és Jézus Krisztus kálváriájának állít emléket, felkészíti a keresztényeket a Megváltásra. Miért pont negyven napig? Mert Jézus nyilvános életének megkezdése előtt is negyven napig böjtölt a pusztában. [9] (és feltámadása után negyven nappal áldozócsütörtökön emelkedett fel a mennyekbe. [10] Miért pont negyven? A válasz az Ótestamentum hagyományaiban keresendő: Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; negyven napot töltött és böjtölt Mózes a Sinai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, Jónás próféta negyven napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek, Illés negyvennapos vándorlása és böjtje… És ez a példáknak csak egy része. Jézus Ótestamentumi elődeinek mintáját követve böjtölt pont negyven napig… Ám a negyven, mint különleges jelentőségű szám nem Ótestamentumi eredetű és nem is zsidó.

Hanyagoljuk el az iszlám példáit, hiszen az fiatalabb a kereszténységnél, és gyökereit szintén az ábrahámi (zsidó-keresztény) vallásban kell keresni. Ám a jazidik, hinduk [11] és buddhisták [12] hitében is különös jelentőséggel bíró szám. Egyes népek (pl. oroszok) hite szerint a halott lelke negyven napig kísért. Igaz, hogy ez látszólag a kereszténységbe ágyazódik, de annál ősibb gyökerű hitvilágról van szó. A közös gyökerű ábrahámi vallások (júdaizmus, kereszténység, iszlám) megegyeznek abban, hogy a holtak lelke a feltámadásig a temetőben nyugszik. A „kísértő szellemek”-ben való hit az ősi (sámánista) vallásoknak jellemzője, és mindhárom vallás tiltotta e praktikákat. [13]

 Az ősi magyar hitvilág Lüdérce viszont: „A földre leszállva emberi alakot ölt (általában régi szerető, vagy meghalt házastárs képében jön).” [14] Az obi ugorok rézarcú (orrú) babát készítettek még a huszadik században is a halottaiknak, (innen ered a népmeséink vasorrú bábája). Gondozták, hogy a halott rokon visszajáró lelke lássa, nem felejtették el, és segítse, ne pedig „kísértse” őket. [15] A mongol népmesék rémisztő rézpofájú banyája feltehetően hasonló gyökerekre vezethető vissza.

Meddig kellett gondozni? Talán negyven napig? A negyvenes szám a tengrizmusban is fontos szerepet vállalt, erre utal a kirgizek önelnevezése is (negyven törzs – zászlójukon egy negyvensugarú nap található). 

A júdaizmus negyvenes varázsszámának gyökerét feltehetően inkább az ókori Sumérban találhatjuk meg. Eridu városának istenére, Enki-re (akit az akkádok és babiloniaiak Ea-ként vettek át) időnként a 40 (negyven) szám ideogramjával hivatkoztak, ugyanis a negyven az ő szent száma volt.

Bár maga a böjt és a negyven nap a kereszténységnél ősibb gyökerű, a hozzá kapcsolt jelentés már nem. Krisztus szenvedéseiért böjtölünk negyven napig.

Húsvéti ételszentelés

(Nézd meg a képet itt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2321987217847316&set=ms.c.eJwzMjYytLQwNzI0tzAxNzY00zMCC1iYmZiYGhpbmBgAAHJtBro%7E-.bps.a.2321987181180653&type=3&l=0a009d04fe&__tn__=HH-R&eid=ARCsiUSWbOw7TblvDnlSUlhjjAiSmIf8E2i2tUdnD3RJ30dLJUY4sWdlf3Wmr_u3gLTeEodaclf6AFdh )

Úgy tartják, hogy az ételek megszentelése megvédi a híveket a böjt utáni mértéktelenség kísértésétől. A családok kosarakban vitték a tojást, a sonkát, a kalácsot és a bort a templomhoz, az utcán letették a pap pedig egyenként megszentelte őket. Máshol a templomban történik a szentelés. (3. Kép). A szokás mind a katolikus, mind az ortodox keresztények közt dívik, a protestánsoknál nem.[16]

A X. századtól kezdve bizonyíthatóan szenteltek Húsvétkor ételt. Ez nem jelenti azt, hogy a szokás maga nem lehet régebbi (vagy sokkal régebbi) ennél. Az ételek megáldására már Jézus is példát adott a kenyérszaporításnál és az utolsó vacsorán. [17]

A tény, hogy Jézus megáldotta az ételeket arra utal, hogy az akkori zsidó közösségben már létező rítust követett. Az ősi germán hitben Thornak vagy Mjolnirnak ajánlották, amit megáldottak. [18] Hasonló rítusokat találunk a tengrizmusban is. [19] A szokás gyökereit feltehetően az isteneknek ajánlott állati áldozatokban kell keresni. Az áldozati tűz, és az isten(ek)nek való felajánlás által ezek az étkek „szentté” váltak (még ha nem is nevezték e szóval).

 Ha a rítus gyökerei ősiek, ettől még a szokás sajátosan keresztény jelleget ölt az által, hogy Jézus által nyújtott példa szerint, és az Istennek szenteljük, a Feltámadás ünnepén.

A Passió.

A passió Krisztus Utolsó vacsorával kezdődő szenvedésének története. (latinul passio= szenvedés). [20] Egy olyan oratórium, amely Krisztus szenvedésének történetét beszéli el evangéliumi szöveggel. Első nagy mestere a német Heinrich Schütz, betetőzője Johann Sebastian Bach, János és Máté evangéliuma alapján írt két passiója a műfaj csúcsának számít. [21] Ez tipikusan keresztény és húsvéti. A Feltámadás templomi megünneplésének szertartásaihoz rendszerint tartoznak passiójelenetek. Ezek, akárcsak a Húsvét-vasárnapi misék, istentiszteletek teljes mértékben a kereszténység sajátosságai.

Húsvéti körmenet.  

( Nézd meg a képet ezen a linken https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2321987217847316&l=0a009d04fe )

A húsvéti körmenetet másként föltámadási körmenetnek is nevezik, Jézus Krisztus feltámadásának nem szorosan vett liturgikus ünneplése Közép-Európában a XVII. századtól. Magyarországon már az 1625-ös esztergomi rituáléban megtalálható, szokása ma is él. A hívők kivonulnak a templomból, s a körmenet alatt négyszer szentségi áldást ad a celebráns. A föltámadt Krisztus szobrát, az „Alleluja-szobrot” egy „érdemesebb” férfi viszi” (Katolikus lexikon nyomán [22] )

A körmenet nem sajátosan húsvéti, sőt nem is keresztény gyökerű. A zsidó vallásnak is jellegzetes (és gyakori) szertartása neve hakofosz. [23] Sőt, még csak nem is zsidó (ábrahámi) gyökerű. Például a tengrista szertartású Teremtés Ünnepén is tartanak körmenetet. Szimbolikusan újrateremtették a világot és annak legszentebb helyeit, áldozatokat mutatva be. [24] L.P. Potapov antropológus (1905-2000) nyomán.

Ám a húsvéti körmenet szertartásának elemei sajátosan Jézus mártíromságához, és feltámadásához kötődnek, ezáltal jellegzetesen keresztény.

 

(folytatás következik) 

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Easter#Date

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t#A_h.C3.BAsv.C3.A9t_id.C5.91pontja

[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyb%C3%B6jt

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6jt#T.C3.B6rt.C3.A9neti_.C3.A1ttekint.C3.A9s

[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Fasting#Bah.C3.A1.27.C3.AD_Faith

[6] https://shamanfire.wordpress.com/category/shamans/

[7] http://saman.org.hu/kerezsi-agnes-samanok-varazslok-latok-kulonleges-kepessegu-emberek-az-obi-ugoroknal/

[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Fast_of_the_Firstborn

[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyb%C3%B6jt.

[10] https://hu.wikipedia.org/wiki/Mennybemenetel

[11] https://en.wikipedia.org/wiki/40_(number)#Funerary_customs

[12] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kammatth%C3%A1na

[13] https://www.ou.org/life/inspiration/jewish-view-ghosts/

[14] https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90smagyar_vall%C3%A1s#L.C3.BCd.C3.A9rc.

[15] http://www.arts.u-szeged.hu/download.php?docID=25480).

[16] http://tarnokiszlovakonkormanyzat.hu/pages/pages/nepszokasok-viragvasarnaptol-husvethetfoig?locale=hu 

[17] http://www.immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=40&fejezet=26&o1=2&o2=3&o3=6

[18] http://www.theasatrucommunity.org/rite-of-hallowing

[19] http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Tengriism

[20] https://en.wikipedia.org/wiki/Passion_of_Jesus.

[21] https://hu.wikipedia.org/wiki/Passi%C3%B3

[22] http://husvet.hu/husveti-koermenet.html

[23] http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/11912.htm

[24] http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Tengriism

 

 



Olvasva: 50 alkalommal