Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
ÚJFENT SZAMÁRIA [2019]
M. Laurens, 2019. január 13., vasárnap, 16:14



M. Laurens

ÚJFENT SZAMÁRIA

[2019]

 

 Élt egy Szamár, ki Isten napjára kelve,

Megálmodta, sorsán miként könnyíthetne.

Költőnek adva fejét, s híressé válva,

Szamaraknak szavalni, volt minden vágya.


A verstant szamarunk, hírből sem ismerte,

Rímek s ritmus helyett, csak orrát követte.

S pajtájában helyét sehogy sem találva,

Imígy álmodozott, a palánkot rágva:


Ha írnék a szamaraknak egy szép imát,

S elszavalnám, feledve a sok-sok "iá"-t,

Művésszé válhatnék, s nem lennék ily szürke,

Kit anyja a porba, sokadiknak szülte.


Nem röhögnének rajtam kétlábú barmok,

Nyitnék a piacon, egy önálló standot...

Saját köteteim árulhatnám száz szám, 

Sort állna sok szamár, dedikálást várván.


S, hogy fejében mindez, végleg el lett döntve,

Kicaplatott hát, a ház előtti gyöpre.

Onnan az utcára, majd a piactérre,

Hogy szavalná el menten nagy művét: Végre!


Ott aztán meghajolt, s nagy átszellemülten,

Torkából üvöltött, szerzőként hevülten.

Rohant is ki menten, apraja és nagyja,

Ki kapát-kaszát, vagy dorongot ragadva.


- Ki nyúzza a jószágot? Mely isten barma?-

Üvöltöztek mind, a piacra rohanva…

Néztek jobbra-balra, s nem látszódott semmi,

Pusztán-csak egy szamár, s azt sem verte senki.


Ugrottak is menten a falusi gazdák,

Hogy patájáról, a "Nagy Költőt", lekapják.

Ám szamarunk, a strófáját le sem zárva,

Futott a rét felé, ijedten "iá"-zva…


Mesém itt ért véget, ó dicső olvasó,

Talán a tanulság ekképp levonható:

Hiszi magáról, sok álmodozó szamár,

Hogy pusztán önbizalom is elég: ma már!

 

Budatétény 2019.

(2013-as saját forrás alapján átdolgozva)



Olvasva: 21 alkalommal