Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
IMA A GYENESI KŐBÁNYÁHOZ
Böröczki Mihály - Mityka, 2018. október 3., szerda, 12:33



 

 

Most  torka mélyén alszik a gödör,

mint félbehagyott, hasított gyönyör,

fönt gyökerükbe markolnak a fák,

míg megborzongva néz alá az ág,

a törzsek kérge hallja  odafönt,

ahogy veszettként szűköl lent a csönd,

s vén, halott kövek őrzik szerteszét,

a csákányok, és gépek vad neszét,

és őrült liftként jár a pillanat,

míg fölszökik és újra leszalad,

egy imádkozó döbbent, néma kegy,

a bút felejtő,  összehegedt hegy,

s ott térdelnek a zöld oltár előtt,

az élve hagyott, ministráns fenyők,

s a nagy lyuk fölött madárraj húz át,

megbámulni  a hegy teátrumát.



Olvasva: 83 alkalommal