Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Hányás szemre, apámnak
Petz György, 2018. augusztus 12., vasárnap, 21:20





Akad, aki levelet ír,
Felnőtt ember, ki a görccsel!, 
Megteheti, lerendezi;
Nekem ilyen kafkás nincsen.

Megnéztem a temetésen,
Jaj, de nagyon öreg apám,
Elcsúszott a homlokbőre.
Fájt, hogy nem fájt, ilyen lenne,
Fiának, ha apja elmegy?

Tőle vártam tanácsokat,
Később gesztus, mozdulatlan,
Belém írta a hiányát,
Tátom számat, nem jön a szó,
Tudom, most mit kéne tennem,
Mégse teszem, nem jön össze,
Kihátrált apám mögülem.

Húsz évvel vagyok öregebb,
Jóformán kamasz ha maradt,
Mér futottál felelőtlen,
Kicsi apám el előlem?
Kezed kezdtem szorítani,
Szembe véleményt mondani,
Elteremteni előled
A világot, mihez kellesz,
Tudjam honnét, hova menjek.

Batyum tele, mit vegyek ki,
Semmit hordok, súlya nehéz,
Nincsen apám, nincsen anyám,
Egyedül a föld kerekén -
Meg kéne teremtsem őket,
Igazodni honnét jövök,
Igazabbul hova megyek.



Olvasva: 257 alkalommal