Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Szonett II.10.
Bíró Rudolf, 2018. június 13., szerda, 09:29




Élesen látom az ég-vonalát,
könnyeket vág el a horizont széle.
Begyulladt korong a Nap odaát,
ahol felhőkbe hasít az arcéle.

Szakállas alkony legyint a mának,
tenyerébe ráncosodik az idő.
Csontos ágról lógnak a verslábak,
mindegyiken rég letaposott cipő.

A valóság megértett tükörré vált:
ami fent van, az valójában lent is.
Valaki az útján végigsétált,
pedig a nyomvonal alig pár centis.

(A miértek végtelen okfejtése,
csak az elengedés szemfényvesztése.)



Olvasva: 124 alkalommal