Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Csigaházlétben
Koosán Ildikó, 2018. május 16., szerda, 13:46



Csigaházlétben

 

                       Koosán Ildikó

 

Merthogy a kiáltás visszhangja elvész,

A harmatgyöngyök színe fakulóba’

Silány eszméket raknának hajódra,

Hordalékgátakon jársz, amerre lépsz,

 

Merthogy a szörnyek is életre kelnek,

S a törmelékhalmaz Szépnek lép elő,

Mindenható lesz a nyesetlen erő,

Kezdeményei sorvadnak a csendnek,

 

Merthogy érzést ma pellengérre állít,

Megkövezni kész a felajzott tömeg,

Az éjsötétben rettegve húzza meg

Magát egy-egy puha szó, ami számít,

 

Merthogy van rá igény, tagadhatatlan;

Madárhang nélkül halott lesz az erdő,

Az ember tettre kész született teremtő:

Felfedezhetsz új alkotót magadban.

 

Így hát magad felé indulni késztet

A Kor, szót lelni csigaház- hazádban,

S ott, a benti létből alkotott tájban

Kiteljesedhet szabadon az éned,

 

Ahol a hullámok zajgása permet,

Fátylat feszít föléd a végtelen ég,

Szavakból magadnak komponálsz zenét,

Amíg a hársak illattal üzennek;

 

Ahol az éveid fehér éjszakák,

Színekben tobzódik kábultan a lélek,

S a fényre rakott töredékregények

Hangulatában életed éled át;

 

Ahol útjaid fotóalbumában

A kék hortenziák virágszirmain

Alkonykor vörösbe csaphat át a szín...

Kedved leled a választott magányban.

2018. május 16.



Olvasva: 64 alkalommal