Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Járdamagány
Bíró Rudolf, 2018. május 4., péntek, 15:42



 

 

A fájdalmamról sok verset írtak,
De egyik sem szólt rólam.
Nem leszek alanya tömegsírnak,
Csak egy srác, Ady-pólóban.

Megmotoztam lelkem, de ő tiszta,
Akkor mégis ki a bűnös?
Kiben férgesedik el egy fricska,
S lesz test-börtöne hűvös?

Talán a lány, aki szofit szív,
S tussal vakol szemhéjfalat?
Akár a járdán elnyomott szív,
Mi a sarkon kettéhasadt.

Talán a gyermek, ki fagyit kér,
Ajkán csüng az áhitat,
Anyjába ez kábé annyit ér,
Mint mikor a fal adja a másikat.

Talán az apa, ki még lapot húz,
Majd rögtön egy bal egyenest,
Egész gyerekkort karóba húz,
S iszik rá még egy felest.

Talán az anya, ki másra vágyik,
Két szék között mellé ül,
A hűség most nagy hiánycikk,
A gyűrű lassan elévül.

Talán a fiú, ki Ady-pólóban
Ül a járdán egyedül,
S kérdi az arctól a lefolyóban:
Mért' hagytál őrizetlenül?

 

 

 

 

 



Olvasva: 141 alkalommal