Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
- időnkénti -
Kőmüves Klára, 2018. március 21., szerda, 17:41



 


Én a világot időnként kéknek szeretem,
amolyan égi béke-kéknek, de ugyanezen
időnkénti alkalmakkor megcsodálom
karcsú Holdunk sápadt aranyát, és várom
már az áprilist, az évszak melegén
dédelgő kék jácintok kölni illatát.
Szeretem az ághegyeken dudorodó
rügyek tengerét, és szeretem, ha saját
füveitől zölden hömpölygő a rét.
Nagyon szeretem a kitárt ajtajú tavaszt...
küszöbén a nárciszokkal, a százszorszépek
szép százával, s a gólyafészekben az
ismerős kelep - szeretem úgy szeretni
a világot, ahogyan a világ engem szeret.
Elfogadom hát, ha még reggelente
megcsipked a fagy, mert jól tudom,
a tél búcsúzik így; Közel a tavasz.

 



Olvasva: 357 alkalommal