Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
CÍM A SOROKBAN
Pilla S.M, 2018. március 19., hétfő, 18:02



 

 


Megírhatnám jobban Istent.

Rikító betűkkel, lássák

ez elátkozott térben, ahol 

hóvirág, ha van, ellopják, 

s szószék, parnasszus

annak jár, aki fossza

a másét; giccs a szó, 

a Szeretlek, s köpnek

a nem igenező

véleményre.


Megírhatnám jobban Istent,

ha motivál a pofon,

s nevetve „fordítom oda,

a másik felét”...

vagy, mikor tűröm

más arspoetikák

példának alkalmatlan

bőségét.


Megírhatnám jobban Istent,

s hogy mindenki oda jut,

ahova magát ítéli. 

Jobban. Habár, ha rosszul is,

de írom, hogy elhitessem

magammal, hogy a végleges

szemlehunyás után,

nem a kétség lesz a

fő gondom, vagy a

milettvolnaha...


Megírom, írom Istent.

Én – az igyekvő, reális,

porondok örök boldondja – 

kinek az ámen nem divat...

hanem sóhaj, kérés, 

kegyelem; Isten: élet. 

Magánytalan Ember.


(Bicske, 2016. március 14.)



Olvasva: 167 alkalommal