Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Már három éve…
Dezső Ilona Anna, 2016. április 20., szerda, 08:00

Illusztráció: saját festmény

                                                    Napsugaras, gyönyörű nyár volt,
                                                    a szél mégis függönyt cibált,
                                                    s mint végrendelet végén a pont,
                                                    gyűrtem lepedődet lábaidnál.

                                                    Akartam látni árnyvalódat;
                                                    lelked pár perce tovaszállt…
                                                    Oly szép voltál, mint valaha,
                                                    nekem legszentebb Ibolya-virág!
                                                    Porhüvelyed mellé letérdelve,
                                                    csendben hagytam, hogy békét találj…

                                                    Sápadt arcodon a redők kisimultak;
                                                    vártam, még egyszer ölelj meg…
                                                    Úgy érzem, mintha tegnap lett volna,
                                                    pedig három éve siratom a végtelent…

                                                    Csókot lehelnék fáradt kezedre,
                                                    melléd bújva simogatnám arcodat,
                                                    gyűjtenék erőt a túlélésre,
                                                    magamba szívnám illatodat.
                                                    Hiányod sav, szétmarja belsőmet,
                                                    szívembe örök-gyászt égetett.

 

 



Olvasva: 281 alkalommal