Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
disszonáns
D. Bencze Erzsébet, 2014. szeptember 19., péntek, 14:00

Zengő

Hallgasd meg!



 

 

búbánatot vet az ősz

szélűzte szirmokat kerget

ajkamról lehervad a mosoly

hangtalanná válik sikolyom

elbiceg csodáival a kikelet

a halványodó fény

derengőn tovalibben

pengeélen táncol a kisértés –

 

                    *

 

vigasztalan éjeken rám dobálja

vicsorgó kölykeit a sötét

lidérces hang hasít belém

haláltáncot jár bennem a félelem

szívem alatt vonatkerék kattog

s kihagy egy ütemet –

eltemetett vágyak mint

vibráló fénykörök cikáznak

 

fácánmadarak éles rikoltását

visszhangozzák a távoli hegyek

a szél zaklatott álmot zihál 

számkivetett gondolataim

testemhez tapadó árnyak

kísérnek utamon rideg síneken

robog tova a szerelem elfogytak

reményeim s a kilométerek –

 

mozdulatlan köd nehezül a tájra

ágak hegyén sápad a hold

a varjak kárörvendve ülnek

majd hirtelen elhúznak fejem felett

szégyenlősen húzom össze magam

ám kínomban nevetek egyet

a tücskök egy ideje valahol

macskazenét hegedülnek –

 

                    *

 

a fényívek metál sugarában

kibontom lepléből a csöndet

disszonáns vágyak felett

pattan egy húr felráz a régi láz 

langy szellőből kortyot kínál
visszahoz egy dallamot s hagyom

hogy beszívja keserédes illatát

csipkeselyem hálóruhám –

 

2014. 09. 18.

http://www.youtube.com/watch?v=9ZM0zFvpKDY

 

 

 

 



Olvasva: 694 alkalommal