Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Időrab - Én -
Pilla S.M, 2014. augusztus 11., hétfő, 10:00

/Illusztráció: Tompos Opra Agota/




a belém vésett nyom
gyorsan és könnyen kopik
más az idei lángos sorban állás után
és az úvékencével gátolt nap ereje
múló barnán lélegző bőrön
de a hossz is körmön
mert be-be törik és el-el hajlik
és nem csak tegnap - folyton -
várhatóan holnap is

kicsit sem szerény de puritán
felfogással és einsteini ábránddal
merem görbíteni reggeleim határait
mik nyaranta a szúnyogirtó szagú térbe
kerítik rabosító szándékkal hiú akaratom
- ugyanúgy télen is csak füstkoszban -
s amikor mosolyom szürke
mert örök dilemmám hogy kinek kell
egy átkozottul elégedetlen rész
aztán ha nem tart a sánc elég szorosan
élesedni kezd köröttem lassan a szép
s láthatóvá tehetem hogy nem tudok amerikai
csak magyaros életformát élni
az állandóan változtatna félét
és ízeim ha sótlanok
majd ad hozzájuk sót az Isten
és a nevetésben csak ideig él a sátán
mert bátran akkor is ha szégyennel
de könnyekkel győzöm ami álnok

szerintem a sok néha kevés
az alig meg olykor mindennél több
mindenre nyitottan várom
hogy szívemben ne a hiába
hanem a másokért edződjék
várom én mint egy senki
de nem mint a közöny



Olvasva: 310 alkalommal