Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
MIÉRT ÍRUNK VERSET? Esszéest és könyvbemutató
H.Pulai Éva, 2013. november 18., hétfő, 17:16

„Ha nem tudsz mást, mint eldalolni. Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd.” (Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

 

 

 

 

 

A szervezők, Adamik Tamás és B. Tóth Klára szeretettel hívnak mindenkit 2013. november 29-én, pénteken este 19.00 órára a Csokonai (1153 Budapest, Eötvös u. 64-66.) színháztermébe.

 

 

Négy kortárs költő arra a kérdésre keres és fogalmaz meg válaszokat, hogy miért írnak verset a 21. századi jelenben, ebben a fogyasztói szemléletű, csereértékközpontú (szöveg)környezetben.

 

A szerzők rövid okfejtését ars poetikus és egyáltalán saját, kedves verseiknek a felolvasása követi, ezzel is szemléltetvén a költészetről és annak szerepéről kialakított hitvallásukat.

 

Az est házigazdája Adamik Tamás klasszika-filológus professzor (a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa). Költészeti ideálja az ókori görög és latin nyelvű irodalommal rokonítható. Nem csupán formakultúráját tekintve, hanem organikus életszemléletét illetően is. Tematikailag a szépséget, a harmóniát, a hűséget, a szeretetet járja körül: a ragaszkodást a hozzá közel álló emberekhez, szülőföldjéhez, illetve általában az értékhez.

 

Az est vendégei és előadói László Tamás polgármester, a kiadvány fővédnöke, Véghelyi Balázs kiadóvezető, Szalay Miklós grafikai tervező és Kasó Tibor dalnok, a versek megzenésítője lesznek.

Az előadás után a májusi költői est anyagából készült Miért írunk verset? című költészeti antológia és CD bemutatójára kerül sor.

 

 

Adamik Tamás:

Tavaszi hangok

 

Énekkel teli minden. Cseng-bong, bárhova nézel

az ég: Itt gerle, ott a rigó csapata

zengi vidám örömét, mert messzi a téli sötétnek

fojtogató csöndje. Lobban a szív öröme.

 

Én magam is furulyát fogok, és nagy kedvvel e szép sok-

hangú kórushoz csatlakozom. Zamatos

májusi ízzel csordultig megtöltöm a mellem.

így jobban szárnyal – fölcsap az égig – a dal.

 

 

 

 

 

 

ESSZÉEST KÖNYVBEMUTATÓVAL

 

2013. november 29-én, pénteken 19 órától

a Csokonai Művelődési Központ színháztermében

 

Adamik Tamás előadása az ESSZÉ műfajáról;

 

A MIÉRT ÍRUNK VERSET? költészeti antológia és CD bemutatója:

 

Az est vendégei és előadói:

László Tamás polgármester, a kiadvány fővédnöke,

Véghelyi Balázs kiadóvezető (Üveghegy Kiadó),

Szalay Miklós, a könyv grafikai tervezője,

Kasó Tibor dalnok, a versek megzenésítője,

 

és az antológia szerzői:

 

Adamik Tamás,

Baka Györgyi,

B.Tóth Klára

Deák-Sárosi László

 

 

 

Cím: Csokonai Művelődési Ház

1153 Budapest, Eötvös u. 64-66. Tel: 307-6191

Megközelíthető a Mexikói útról és Újpestről a 25-ös, szintén Újpestről a 196-os buszokkal.

 

 

QUADROFÓNIA

 

Szerencsések voltak mindazok, akik 2013 májusában négy kiváló alkotó vendégei lehettek a rákospalotai Csokonai Művelődési Házban. Négy különböző személy, alkat, írói stílus adott gazdag válogatást a költői terméséből. B.Tóth Klári, Baka Györgyi, Adamik Tamás, Deák- Sárosi László költészete egymást egészítette ki. Az ötödik szerző, a zenész-előadó Kasó Tibor mindehhez a babérkoszorúk külön ajándékát hozta a versek megzenésítéseivel.

A quadrofónia cím a sikerüket bemutató közléshez méltó. Alkalmas szimbólum az élmény megjelenítésére. Négy vallomás. Négy tűnődés. Négy fotó. Négy tükör. Négyeshangzat. A quadrofónia jelentései közt ott találjuk a „négyesfogat”, a „négy csatornás hangrendszer”, a „vonósnégyes” s még a „négy tartományból álló ország” képeit is. Nyilván a négy csatornás hangátvitel a modern akusztikai formák egyike. A magas és a mély hangok négy felől való áradása különleges hangzást nyújt. Nos, ezt élhettük át a XV. kerületi polgármester, László Tamás kultúratámogató mecenatúrájának köszönhetően azon az estén. Szép összhangzás volt. Az élmény pillanatszerű, s így nyilvánvalóan összefoglalhatatlan. A versek és az esszék újra olvasása mégis segítséget ad az ars poetikák és a konkrét művek összefoglaló bemutatásához.

 

B.TÓTH KLÁRI , a helyhez leginkább kötődő költő, képzőművész, vizuális nevelő, freskó-restaurátor tábor szervezőnek a „Miért írok” kérdésre versei a válaszok. Klári nem ideologizál, hanem szökőkútként önti, fröccsenti, versekben tékozolja szerteszét jó szemű megfigyeléseit. Leírja persze az elmélkedéseit is. Írása is képalkotás. Legjobb versei konkrét élményekből, induktív megközelítéssel születtek. De a fordítottja is előfordul, s bár deduktív módon jóval nehezebb a fogalom „átképesítése”, szívesen kísérletezik ezzel.

 

 

BAKA GYÖRGYI költő, szerkesztő, népfőiskola-vezető nagy titok-kutató. Csodát keres, s ha megleli, máris kész a napi verse. Hangsúlyosan női alkotó. Asszonyi érzékenysége átsüt, átfénylik sorain. Írói vallomása így szól: „A költő önmagán át a másik személyhez szól. Felnyitja, kitárja önmagát, hogy közvetlen utat találjon a másik emberhez. Megszólítsa, megérintse a versek által. A vers misztérium. (…)a vers mindig megőriz magában valamit, ami megfejthetetlen. Amit még az alkotója sem gondolt el tudatosan, mert a mű alkotása közben született (…) Együtt halad tehát az értelem és az értelmen túli, egymást áthatva. A vers ünnep. Sűrített létezés.”

 

 

DEÁ K-SÁROSI LÁSZLÓ költő, filmesztéta, nyelvész, nagy ellentmondások vívódó írója. A költészet lényege nála helyesen az érzelmekhez kötődik. Kiváló érzékkel talál rá a társas érzelem lelki motivációjára (megfelel Karácsony Sándor lélektani rendszerében a művészeti viszony kategógiájának), megkülönböztetve az érzelmet az érzésektől, beágyazva az empátia értékeibe.

...

Rokonszenves végszava viszont jelzi igényét a transzcendens irány megvallására. „aki komolyan veszi a feladatát, az azért ír verseket, mert hisz egy igazán mély, lelki, isteni világéval rokon kommunikációban.”

 

 

ADAMIK TAMÁS költő, klasszika-filológus egyetemi professzor, hajdani pap- s szerzetes- növendék (jelenleg boldog nagyapa) egyúttal az est házigazdája, mágnese volt. Úgy fénylett a nála fiatalabb költők közt, mint egy bölcs pater familias, családapa, vagy nagyapa, aki az ünnepen még tósztot is hajlandó mondani gyermekei dícséretére. A professzor személyében a filozófia és a poétika egységét láthattuk. Mesterien bánik az időmértékes verseléssel. Nem véletlenül emlékeztette hallgatóit arra, hogy az ókorban a jóslatok formája is a hexameter volt. Megrendítően szépen, s pontosan írja le a Falumnak című verséről az önjellemzést:

„…már versformájával, az elégikus disztichonnal jelzi az elvágyódást.

...

 

Műélvező költészetrajongók, örömteli könyvlapozgatók. Csak ismételni lehet a bevezető sort: „Szerencsések voltak mindazok, akik 2013 májusában négy kiváló alkotó vendégei lehettek.” B. Tóth Klára, Baka Györgyi, Adamik Tamás, Deák-Sáros László vers-ünnepe méltó a kötetbeni egybefoglalásra – mint ahogyan Kasó Tibor által szellemesen dallamba, ritmusba foglaltatott a megzenésítés során. Közös bemutatkozásuk folytatást érdemel, folytatást kíván.

 

Deme Tamás

 

 

 

A költői est előtt és után a helyszínen megvásárolhatók a fellépő szerzők egyes művei kedvezményes áron.

 

 

 

 

 



Olvasva: 1501 alkalommal