Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Elmeháború
Pilla S.M, 2013. szeptember 30., hétfő, 21:40

emlékrobbanás marcangolja agyam egymást ölelnék sejtjei és maradt tudata lángol ám mintha kék lenne ha egy fotó volna hiányzás nézne

 

 

Emlékrobbanás marcangolja agyam,

egymást ölelnék sejtjei, és maradt

tudata lángol, ám mintha kék lenne,

s ha egy fotó volna, hiányzás nézne

 

vissza vizsgáló tekintetre. De nem,

mert sokkal bonyolultabb kép az elme

időszín papírnál, főleg az enyém.

Hogy darabokra esne szét, mert elég.

 

Arcpír jelzi csak a belső munkának

gyújtást nem a könnyem ad kanócának,

hanem dühöm, tébolyom, és a minden;

tehetetlennek kell lennem. Én, kinek

 

füle között gőgje boldogon sípolt,

fűrtje meg selyem, kicsi kézben szín volt.

Emlékrobbanás marcangolja agyam,

mi múlt, csak volt, mert vége... marad a Ma.



Olvasva: 336 alkalommal