Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
William Butler Yeats
H.Pulai Éva, 2012. július 13., péntek, 21:48

Egy meg nem alkuvó szabadsághős, aki nem esik el a csatatéren, hanem szenátor lesz. Egy múltidéző, aki kortársainak érzelmeit fejezi ki. Egy elbeszélő költő és drámaíró, aki egységben látja a mesét és a valóságot.

 

 

A második eljövetel

 

Forgódva forgószélben sebesen,

nem hallgat a sólyom solymászra sem.

A centrum gyönge: minden szétröpül,

a világ csupa zűr, kivül, belül.

 

Vérszutykos ár csatangol s mindenütt

megfúl az ártatlanság ünnepe.

A jóknak nincs hite, a gonoszok

intenzitása véres szenvedély.

 

A kinyilatkoztatás már közel,

már közelít az új Eljövetel,

a Második! S míg elröppen a szó,

hatalmas képpel a Spiritus Mundi

szemem zaklatja: sivataghomokban

oroszlántest? emberfej? lény

les rám, a szeme gyilkos, mint a nap.

Lassún mozdítja combjait, körötte

rívó madarak árnya tántorog.

 

Sötétség újra. De én már tudom,

hogy húsz évszázad érzéketlen álma

szörnyet fogan s az bölcsőt követel.

Hát nem dúvad, ki időt szimatolva

születni cammog Betlehem felé?

 

Nagy László fordítása

 

 

Elkötelezettsége Írország felé akkor nyilvánult meg először, mikor Lady Gregoryval, Edward Martynnal, és George Moore-ral együtt megalakította az Ír Irodalmi Színházat (Irish Literary Theatre), ahol ír és kelta mondavilággal főtött darabokat adtak elő. A később megalakult Abbey Színház, és az Ír Nemzeti Színházi Társaság, mely fiatal tehetségeket toborzott ír színdarabokhoz. 1902-ben bemutatásra került Yeats Cathleen Ní Houlihan című darabja, melyben még Maud Gonne játszotta a főszerepet. A műben Caitlín Írország megszemélyesített alakja, aki erősíti a katonákat az angolok ellen folytatott harcokban. Kijelenti, hogy emlékük örökkön fennmarad, örökké élni fognak és örökké beszélni fognak róluk. A nemzeti érzelmű művei miatt Yeats hírnévre tett szert Írországban. Azonban hangnemükre egyre inkább rárótta bélyegét a hazájában Írország történelme: az első világháború, a húsvéti felkelés, angolok elleni háború (1919-1921) és a polgárháború (1922-1923). Azonban amellett, hogy részt vett az ír szabadságvágy hirdetésében műveiben (főleg drámáiban) az események tükrében elgondolkozott tettei helyességén. Élete végéig kísértette a tudat, hogy volt-e köze korai nacionalista drámáinak a húsvéti felkeléshez, mely 15 ír vezető kivégzésével ért véget.[2] Az ő emlékük jelent meg Kísértetek (The Apparitions) című versének refrénjében:

 

„Tizenöt rémet láttam én:

kabát akasztó tetején…”

 

 

William Butler Yeats és felesége Georgie, 1920-as évek végén

Photograph: Bettmann/CORBIS

 

1917-ben feleségül vette Georgie Hyde Lees-t. Yeats korábbi verseiben megfigyelhető az okkultista, spirituális hangnem, hisz maga is 1888-ban csatlakozott egy kabbalista, hermetikus testvériséghez, az Arany Hajnal Rendhez, a hölgy pedig ezoterikai hallgató volt, aki a nászéjszakájukon szabadírás technikát alkalmazott férjén. Ez a szürrealisták által először használt írói technika, melynek lényege, hogy a tudatalattiból közvetlen előtörő gondolatok, érzések kerüljenek papírra, minden hatás nélkül. Georgie vezetésével Yeats elkezdte írni ezt a misztikus művet, mellyel később még 8 évig foglalkozott, mely folyamat végén 8 évvel később Látomás (Vision) címmel publikálta. 1922 júniusában kitört az ír függetlenségi háború a brit korona ellen. Ebben a konfliktusban Yeats a nemrég alakult ír kormány mellé áll, mely Dublinban egy állandó lakást biztosít számára, mely mellé őröket rendeltek. 1922-ben szenátorrá választották az ír Parlamentbe. Ír felkelők több kormánytagot elraboltak és otthonaikat felégették, egy korábbi lakásában őrajta is rajtaütöttek, és több Maud Gomméhez írt levelét elégették. Ebben a helyzetben rögtön ítélő bíróságokat állított fel a Szenátus, mely intézkedésre Yeats maga is szavazott. Később ez a végrehajtó hatalom börtönözte be korábbi szerelme fiát, Sean MacBride-dzset. 1923 májusában megalakul a Saorstát Éireann, vagyis az Ír Szabad Állam. Ugyanebben az évben tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal „a poétikájáért, mely egy igen művészi formában fejezi ki egy egész nemzet lelkületét”.[3]

 

A húszas évek közepe táján megromlott egészsége, így 1929-ig maradt szenátori tisztségben az ír Parlament tagja. Ezt követően orvosa tanácsára számos telet töltött Olaszországban és Franciaországban. Kora és egészségügyi állapota ellenére még publikált, 1938-ban megjelent az Új versek, majd ugyanebben az évben az Utolsó versek. 1939-ben állapota újfent elszólította Írországból, és a francia Riviérára utazott. Azonban ez az útja az utolsónak bizonyult, mivel január 28-án a franciaországi Roquebrune-Cap-Martin városában elhunyt. A még ebben az évben kitört világháború megakadályozta földi hamvainak hazavitelét, azonban 3 évvel a II. világháború után nagyapja parókiáján újratemették. Sírján saját felirata olvasható:[4]

 

Létet, halált

Nézz hideg szemmel:

Lovas, haladj tovább!

 

 

William Butler és Edmund Dulac Yeats, 1937.

 

Legnagyobb költészeti értékének az irodalomtörténészek az angol lírai irodalom megreformálását tartják, a viktoriánus költők jambikus verselését felváltja a szabadverses költészetével, melyben az érzelmeket, s gondolatokat mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejezi ki magas fokú zeneiséggel. Az 1880-tól kezdődő időszak a fiatal költő életében a népi hagyományok, népének ír-kelta kultúrájának felfedezése. ő maga is szerepet vállalt nyugat-írország (ahonnan ő maga származott) nép- és tündérmeséinek gyűjtésében, melyet a nagy sikerű 1893-ban megjelent A kelta homály cím? népi hiedelem-gyűjteményében dolgoz fel. Egyéni kutatásait aztán költészetébe is beültette, mint például az Öreg halász töprengése című versében, mely egy sligói halász elbeszélésén alapul. Életművének felosztása, költői korszakai:

 

Kelta dalok, balladák, rózsa-dalok

Középső korszak

Bizánc-versek

Egyéb, kisebb versek

Kései versek

 

Maga a költő tudatosan építette életművét, melynek módja saját megfogalmazásában „Hammer your thoughts into unity”, vagyis kovácsold gondolataidat egységbe. Mivel Yeats magát érdekelték a természetfeletti, paranormális, emberfeletti erők létezése, ezért költészetébe is mélyen beleivódtak ezek a tanok. Ez az egység magába foglalta a kozmológiát, kozmográfiát, teozófiát, rózsakeresztes, kabbalisztikus okkult tanokat, a keresztény és hinduista elemeket és a filozófiát. Ez utóbbiban főleg Giambattista Vico és Hegel (tézis-antitézis-szintézis) filozófusok tette benne nagy benyomást. Yeats maga erről az egységről azt vallotta, hogy tapasztalatok stilisztikai elrendezése, vagyis a valóság modellje.

 

A Yeats-i filozófia ellentétes erői, a kúpok.

 

 

A rendszer egyik legmeghatározóbb belső egysége az ún. Nagy Kerék. Ebben Yeats a kereket a holdciklusoknak megfelelően huszonnyolc részre osztotta. Míg az újhold az objektivitás, a passzivitás, addig a telihold a tökélete szubjektivitás, a létezés egysége, a szépség. Értelmezése szerint minden emberi lélek és minden nép áthalad ezeken a szakaszokon. Ezeket a szakaszokat megfelelteti egy tulajdonságnak, vágynak vagy érzésnek, melyhez egy emberi példát rendel pl.: érzelmesség-Goethe, démonikus ember-Yeats, Dante, érzékiség-Baudelaire. Yeats szerint ez a kerék kétezer év alatt lép a következő szakaszba, s önnön kora épp a határon húzódik. Másik irodalmában is megjelenő elmélete a két kúp teória. Ebben két egymásban forgó kúpot képzel el, melyek csúcsai kölcsönösen érintik egymás alapjának középpontját. Ez a mozgás teszi lehetővé a költő szerint, hogy mindkét ellentétes erő kifejtse a hatását az emberre. (Elsődleges- moralitás, objektivitás, anyag, tér, külső sors. Ellentétes- szubjektivitás, esztétikum, szellem, idő, belső végzet). Ezzel magyarázza az ember kettősségét, a lehetetlen tiszta objektivitást vagy a teljesen érzelmi alapú döntéshozatalt. Ezt ötvözi a Nagy Kerék felfogással, miszerint a korszakok arculatát is a kúpok mozgása befolyásolja. Így a holdfázisokba helyezett emberi archetípusokat, illetve költőket is ellentétbe helyezi egymással. Yeats életfelfogása folyamatosan rajzolódott ki életpályája folyamán, megtalálható A Második Eljövetel című versében, ahol Jézus újbóli megérkezését a Földre azonosítja a következő korba lépéssel, melynek határán

 

„…A földet anarchia dúlja szét,

Vérszín áradat dúl…”

 

E folyamatos ideológiai változás okán leveleit, verseit gyakran átírta, hogy megfeleljenek az általa alkotott rendszernek, vagy még pontosabban illeszkedjenek bele. Ennek érdekében már kiadott verseit is finomította a későbbi kötetekre. Elképzeléseit az 1925-ben megjelent A vision (Látomás) című munkájában publikálja, melyet átdolgozása után 1937-ben ismét kiadtak.

 

William Butler Yeats művei magyarul

 

Versek

William Butler YEATS, Versek, ford. Benjámin László et al., Budapest, Európa, 1960, 242.

William Butler YEATS versei, ford. Babits Mihály et al., Budapest, Európa, 2000, 351.

William Butler YEATS, A költő esdeklése (Válogatott versek), ford. Erdődi Gábor, Budapest, Új Mandátum, 2001, 122.

 

Drámák

William Butler YEATS, A csontok álmodása, ford. Ferencz Gy?z?, szerk. Mesterházi Márton, Budapest, Nagyvilág, 2003, 239.

 

Egyéb

William Butler YEATS gyűjt., A megbabonázott puding (Ír tündérmesék és babonák), vál és ford. Rakovszky Zsuzsa, Budapest, Helikon, 1983, 196.

William Butler YEATS, Rosa Alchemica, ford. Károly Ernő, Budapest, Hermit, 1999, 92 Bibliotheca Hermetica).

William Butler YEATS, A kelta homály, ford. Erdődi Gábor, Budapest, Hanga és Új Mandátum, 2003, 182.

 

 

 

William Butler Yeats: A kelta homály

című népi hiedelem-gyűjteményből

 

„Nem kételkedhetem teljesen abban, hogy valami ne létezne a naplementében, amelyről ősapáink azt képzelték, hogy a holtak ott követték pásztorukat, a Napot, vagy, hogy ne lenne ott semmi, legalább egy kis homályos létezés, mely oly kevéssé rezdülne, mint a semmi. Hogyha a Szépség nem lenne kapu, vagy kijárat abból a hálóból, amelybe születésünkkor vettettünk, már nem is lenne többé Szépség, és mi jobbnak találnánk otthon a tűzhelynél ülni és lusta fenekünket hájasítani, vagy valami buta sportot űzve ide-oda futkorászni, ahelyett, hogy azt a fenséges látványt nézlelnénk, melyet fény és árny vetít a dombok közé. Magamnak mondogatom, amikor már végleg kifogytam az érvek sűrűjéből, hogy ők bizonyára ott vannak, az isteni emberek, s hogy csupán mi, akikben nincs már meg az egyszerűség és a bölcsesség, tagadtuk meg azok létezését, és, hogy minden idők egyszerű emberei és az ősi idők bölcsei látták őket, sőt beszéltek is velük.

   Végigélik szenvedélyes életüket, nem is messze tőlünk, és hiszem, közöttük leszünk, ha meghalunk, feltéve, ha megőrizzük egyszerűnek és szenvedélyesnek természetünket. Nem lehetséges-e, hogy a halál egyetlen románcban fog egyesíteni mindnyájunkat, és hogy egy szép nap sárkányokkal vívunk majd a kék hegyek között?”

 

Erdődi Gábor fordítása

 

A mű eredeti címe: The Celtic Twilight A szöveg elektronikus átirata az alábbi kiadás alapján készült: W. B. Yeats: A kelta homály; in: A költő esdeklése. Válogatott versek, Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 2001, 19. o.

 

 

Az ég köntösére vágyik

 

Volna csak enyém az ég köntöse,

Arannyal hímzett ezüstszín? fény,

Az ég kék, sötét s szürke köntöse,

Melyben az éj jár s a hajnal s a fény,

Azt teríteném lábaid elé:

De minden kincsem csak az álmaim;

Álmaim terültek lábad elé;

Lépj lágyan: amin jársz: az álmaim.

 

Szabó Lőrinc fordítása

 

 

 

Egy gyermekhez aki a szélben táncol

 

Táncolj a part felett;

Mi gondod rá, ha dagad

A víz, a förgeteg?

Csak rázd, rázd sós hajad

Nedves zuhatagát;

Ifjú vagy, mit neked,

Hogy győz a bolond, s a vágy

Betelve szétpereg,

S a jó munkás halott,

S a kéve kötést akar.

Mit bánod, hogyha zokog

Az óriás vihar?

 

Nemes Nagy Ágnes fordítása

 

 

 

A félhomályba

 

Kopott szív, idővel megkopott,

Ne hálózzon se hamis, se helyes;

A szürke félhomályba nevess,

Sóhajtsd be a hajnali harmatot.

 

A te Írhon anyád örök-fiatal,

S a félhomály, s harmaton a fény;

Ámbár odahágy szerelem s remény

Szapuló nyelv bamba tüzébe hal.

 

Gyere, szív, hol dombot domb takar,

Hol a nap meg a hold s odvas sürüség

Titok-árnyu örök testvériség,

S a folyam kihirdeti hogy mit akar;

 

Hol az Úr magányos szarvat emel,

Az idő, a világ folyton tovaszáll;

Szerelemnél jobb a szürke homály,

S a remény: a hajnal harmata kel.

 

Weöres Sándor fordítása

 

 

 

Öreg halász tünődése

 

Úgy táncol a víz, mint játszó gyerek,

izzik, ragyog, türemlik és pereg,

de még vígabb volt, még izzóbb a fény,

hogy éltem egykor itt, mint kislegény.

 

Hering sincs annyi, mint a múltba volt,

jaj, a szekér megrakva zakatolt,

Sligóba szállt a gazdag szerzemény,

hogy éltem egykor itt, mint kislegény.

 

A lányok, ők se már a régiek,

ha jön hajóm, elém egy sem siet,

pedig be vártak a part fövenyén,

hogy éltem egykor itt, mint kislegény.

 

Kosztolányi Dezső fordítása

 

 

 

Szerelmesét halottnak kivánja

 

Feküdtél holtan, hidegen

s alkony sápadna Nyugaton.

Eljönnél hozzám s szíveden

megnyugodhatna bánatom.

Jó lennél, megbocsátanál,

hiszen halott lennél, halott:

nem ugranál föl hidegen

s szeszélyesen mint vadmadár.

Tudnád hogy a csillagos ég

szőtte magába hajadat.

Ó bár halott lennél, halott

a lassan sápadó bus ég

s hervadó bús szirmok alatt.

 

Babits Mihály fordítása

 

 

 

A dooneyi hegedűs

 

Mikor Dooneyben hegedülök,

táncol a nép, mint tengeren a hab.

Bátyám pap s unokaöcsém is.

De én vagyok köztük legboldogabb.

 

ők imakönyvüket lapozzák,

belémerülnek, mint a holdasok.

Nekem daloskönyvem imakönyvem,

Sligóba vettem, abból olvasok.

 

Ha véget ér a földi élet,

Szent Péter áll künn a menny küszöbén,

hármunkra néz majd mosolyogva,

de én jutok hozzá először, én.

 

Mivel a jók mindig vidámak,

kiket sosem gyötört a lánc sokat,

szeretik ők a hegedűszót

és szeretik nagyon a táncokat.

 

Tudom, ha meglát ott a népem,

mind fölkiált és mind felém szalad:

"Itt a dooneyi hegedűs is!"

S táncolni kezd, mint tengeren a hab.

 

Kosztolányi Dezső fordítása

 

 

 

A coole-i vadhattyúk

 

A fákon őszi pompa, köztük

Száraz ösvény vezet,

Októberi alkony, a víz kitartón

Tükröz derült eget;

A kövek között átcsorduló vízen

Hattyúk, ötvenkilenc.

 

Tizenkilencedik ősze már, hogy

Számolni kezdtem itt,

Végére nem értem, előbb

Fölrebbent mindegyik,

Zilált körökben szállt nagy hangözön,

Szárnyuk lármája fönn.

 

Nézem e fényes teremtményeket,

S szomorú a szívem.

Más volt itt az alkony: először

Hallgatni odafenn

Fejem fölött szárnyuk harangszavát.

Fürgébb volt ez a láb!

 

Ők most is tűzzel, párosával

Eveznek a hideg,

Nyájas árban, szállnak a légbe fel;

Szívük nem lett öreg;

Váltig velük hódítás, szenvedély,

Útjuk bármerre tér.

 

Most a nyugodt vízen lebegnek,

Szépen, sejtelmesen.

Milyen nádasban lesz a fészkük,

Mely partnál, mely vízen

Tündökölnek majd, ha eljő a nap,

Hogy hűlt helyük fogad?

 

Várady Szabolcs fordítása

 

 

 

Felhasznált irodalom

Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)

Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

A költ? esdekelése (Új Mandátum kiadó, Budapest)

http://www.dutchgirl.com/foxpaws/biographies/Myself_That_I_Remake/yeatssec2.html

http://aliscot.com/ensenanza/4033/victorian/yeats_sys.htm#

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/yeats.htm

http://www.online-literature.com/yeats/

http://www.readprint.com/author-93/William-Butler-Yeats

http://multitext.ucc.ie/d/William_Butler_Yeats

http://en.wikipedia.org/wiki/William_Butler_Yeats

http://www.kirjasto.sci.fi/wbyeats.htm

http://www.celtic-twilight.com/ireland/yeats/index.htm

 

 

Jegyzetek

[1] My first meeting with Oscar Wilde was an astonishment. I never before heard a man talking with perfect sentences, as if he had written them all over night with labour and yet all spontaneous

[2]A költ? esdeklése 2001. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 8. oldal 4. bekezdés

[3]William Butler Yeats Winner of the 1923 Nobel Prize in Literature

[4]A költő esdeklése 2001. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 10. oldal 4. bekezdés

 

 

Forrás:

hu.wikipedia.org

web.zone.ee

cache2.allpostersimages.com

cathachbooks.com

litera.hu

musessquare.blogspot.hu

 

 



Olvasva: 4199 alkalommal