Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Ha háború lenne nálunk...
H.Pulai Éva, 2012. április 27., péntek, 19:19

A menekültellenesség, a kirekesztés ellen szól a dán írónő, Janne Teller: Ha háború lenne nálunk című könyve.

 

 

A magyarul a Scolar Kiadónál, a könyvfesztiválra megjelent kötet kapcsán az írónő felidézte, a Ha háború lenne nálunk először egy dán magazinban jelent meg 2001-ben annak hatására, hogy a dán bevándorlási politika hirtelen nagyon szigorú lett, a közbeszédre pedig egy radikális, menekültellenes retorika vált jellemzővé. "Általánossá vált az a vélekedés, hogy Dánia a dánoké, a bevándorlók pedig másodrendű állampolgárok" – fogalmazott az írónő, megjegyezve, hogy az ő családja is menekültként érkezett Dániába. Édesanyja, aki egy szlovén–osztrák határmenti faluból származik, a Vöröskereszt révén került ideiglenesen az országba a második világháború után, apai nagyapja pedig a jobb élet reményében vándorolt ki az első világháborút követően.

    

Mint Janne Teller fogalmazott, azt akarta megmutatni a szociális biztonságban élő dánoknak, hogy előfordul az, hogy a politika lehetetlenné teszi a normális életet, a túlélésért pedig menekülni kell. Az eredeti könyvben egy átlagos dán család szerepel, akik korábban biztonságban és jómódban élték az életüket – mutatott rá az írónő, aki úgy vélte, ha egy iraki menekültről írt volna, nem érte volna el ugyanazt a hatást. Kiemelte: a könyvet adaptálják minden egyes országra, ahol megjelenik, így a magyar kiadásban arról olvashatunk, hogy Magyarország hadban áll Ausztriával és Szlovéniával, a dühöngő szélsőjobboldali diktatúra elől csak a békés Egyiptomban lelhetnek az európai bevándorlók menedéket.

    

„Az adaptáció azért fontos, hogy az egyes szám második személyben megírt történet valóban személyesen megszólítsa az olvasóját” – fogalmazott Janne Teller, aki a magyar vonatkozású részeket magyar ismerősei és a könyv fordítója, Weyer Szilvia segítségével írta meg. 

    

A közgazdász végzettségű írónő korábban az ENSZ és az Európai Unió tanácsadójaként dolgozott olyan veszélyeztetett térségekben, mint Tanzánia, Mozambik vagy Banglades. Szakterülete a konfliktuskezelés volt. "Néha ma is eszembe jut korábbi életem, sok barátom ma is aktivistaként dolgozik. De könyveim révén ma is sokat utazok, sok emberrel találkozom. És úgy érzem, az írás a nekem való munka. Én az olyan esszéken keresztül tehetek valamit, mint például a Ha háború lenne nálunk" – vélekedett.   

   

Az írónő számára a Semmi című regénye hozta meg a világhírt: főszereplői iskolások, akiknek egy osztálytársuk kijelenti, az életben semminek sincs értelme, ezért kivonul az osztályteremből. A könyv dán fogadtatása nem volt zökkenőmentes: támadták tanárok, politikusok is. "Akkoriban nagyon megdöbbentettek a reakciók, szinte sokkoltak" – emlékezett vissza Janne Teller, megemlítve, hogy leginkább a kötet erőszakosságát kritizálták, de többen vádolták azzal is, hogy könyve depresszióssá teszi a gyerekeket, elolvasása öngyilkossághoz vezethet. "Aztán idővel mindenki megbarátkozott a könyvvel, érdekes volt figyelni a folyamatot" – tette hozzá, amivel arra is utalt, hogy a Semmi 2001-ben elnyerte a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díját, sőt azóta kötelező olvasmány a dán iskolákban és Európa több más államában is használják az oktatásban.

 

"Ha a könyvet összehasonlítjuk azzal, amit a gyerekek a tévében vagy számítógépes játékokban láthatnak, akkor szerintem egyáltalán nem sok benne az erőszak. Szerintem az egész vita arról szólt, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat, ha a számukra fontos dolgok megkérdőjeleződnek. És legtöbbször nem is értik, miért érzik magukat így. Ilyenkor azt mondják, az erőszak miatt" – vélekedett. 

    

Janne Teller a Semmi keletkezéséről elmondta, eleinte tartott attól, hogy a fiatal korosztálynak írjon, de végül a könyv első négy sora megadta az alaphangot. Írás közben arra kereste a választ, hogy miként reagálnak az élet értelmét megkérdőjelező fiú barátai, hogyan próbálják bizonyítani, hogy nincs igaza. Az írónő szerint könyve nem a reménytelenségről, az élet értelmetlenségéről szól, hanem az alapvető emberi kérdésekről: valóban azok a fontos dolgok, amelyeket a társadalom annak tartő

    

Arra a kérdésre, hogy miért választott ennyire egyszerű nyelvezetet, azt felelte, hogy a könyv stílusa az elbeszélő korából fakad, az egyik iskoláslány emlékszik vissza ugyanis a nyolc évvel korábban történtekre. "Újraéli az eseményeket, de ugyanakkor igyekszik távolságot is tartani. Például nem veszi fel a felnőttek nézőpontját, nem ítéli el akkori önmagát" – magyarázta az írónő. 

    

Janne Teller jelenleg egy új regényen dolgozik, amelyről részleteket nem kívánt elárulni. "Az igazságról, annak természetéről fog szólni" – jegyezte meg az igaz történeten alapuló könyvről, amellyel a sok utazás miatt csak lassan halad. 

    

Az írónő Párizs és Milánó után jelenleg New Yorkban él, amelyet – mint fogalmazott – multikulturális jellege miatt választott. "Sok helyen éltem már életem során, azt érzem, New Yorkban az egész világ találkozik" – árulta el.

 

 

MTI

 

Fotó:

Beliczay László – MTI

 

 

 

Janne Teller

Ha háború lenne nálunk

Scolar Kiadó

 2012. 03.

56 oldal

Kötés: Puhatáblás Cérnafőzött

Illusztrálta: Helle Vibeke Jensen

Fordította: Weyer Szilvia

Szerkesztette: Illés Andrea

ISBN 978-963-244-335-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Olvasva: 1338 alkalommal