Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
A Zene világnapja október 1.
H.Pulai Éva, 2013. október 1., kedd, 07:31

"Én magam mindig szerettem a zenét; kinek van tehetsége e művészethez, az jó természetű, alkalmas minden feladatra. Zenét kellene tanítanunk iskoláinkban; az iskolamesternek bírnia kell a zenét is, vagy előttem meg nem áll; amiként olyan fiatalemberek se prédikálhassanak, kik nem kellően gyakorlottak a zenében." (Luther Márton)

 

 

 

 

„Jó lenne, ha a zenei héten egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek. A zenének a zaj antitézisének kellene lennie, mégis sokszor arra használják, hogy kellemetlen zajokat fogjon fel a gyárakban, éttermekben és áruházakban.” (Yehudi Menuhin)

 

***

 

"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket" (Kodály Zoltán)

 

Kodály Zoltán: Galántai táncok

 

 

***

 

Kedves mama!

 

[...] Dohnányinak, mint tán tudod, nagyon tetszenek dalaink. Most beszéltem vele először hosszú idő óta, rögtön a füzet dicséretével kezdte. Megkérdeztem tőle, mit gondol lehetne-e a következő füzetet egy német kiadónál kiadni. Erre ő rögtön ajánlkozott, hogy megpendíti az eszmét német kiadói előtt, sőt arra is ajánlkozott, hogy – ha azt hisszük, hogy hasznunk volna belőle – szívesen közölne ő is néhány dalt.

 

Grubernénél történt ez a megbeszélés, a ki roppant örülne, ha 3 emberének neve (Dohnányi – Bartók – Kodály) egy címlapra kerülnének. Most a kiadón múlik, hogy így lesz-e, vagy sehogy se lesz-e. Mert a magyar marhákkal – illetve közönséggel nem fogok többet vesződni. Helyesen írja Kodály erről: „szamárnak nem való fácánpecsenye; ha bele is tömjük, megárt neki”.

 

Hagyjuk a szamarakat szamaraknak lenni, és menjünk minden komoly szellemi produkcióval külföldre. Fuljanak az itteniek a jánosvitézbe, meg a vígözvegybe, semmi közöm hozzá.

 

Bartók Béla levele özv. Bartók Bélánénak (1907 eleje)

 

Bartók Béla: Este a székelyeknél

 

 

***

 

A Művészetek Palotájában hegedűgálával ünnepelnek, az Óbudai Társaskörben is ünnepi évad lesz.

 

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a koncerteket hét városban, Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Győrben, Debrecenben, Szegeden és Szolnokon rendezi október elsején kiváló helyi és vendég zenekarok, kórusok és szólisták közreműködésével. 

A sorozat emléket állít a 200 éve született két zeneszerzőnek, Giuseppe Verdinek és Richard Wagnernek, valamint a Himnusz szerzőjének, Erkel Ferencnek is. A részletek a KÓTA honlapján (www.kota.hu) olvashatók.

 

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyar és nemzetközi zenei világ kimagasló sztárjai játszanak: Kelemen Barnabás, Kathy-Horváth Lajos, Lajkó Félix és Somogyi Barnabás. Az előadók mellett az Erkel Ferenc Kamarazenekar és Szakcsi Lakatos Béla is színpadra lépnek. 

 

Somogyi Barnabás (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályának hallgatója) Telemann B-dúr fantáziáját adja elő. Kelemen Barnabás Mozart A-dúr hegedűversenyét játssza az Erkel Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Kathy Horváth Lajos - Menuhin egykori tanítványa és tanársegédje - Sarasatét játszik és kortárs improvizációkat mutat be Szakcsi Lakatos Bélával. Végül Lajkó Félix lép fel, akinek új nagylemeze az WMCE toplistájának élére került.

 

MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók-termében Üvegszilánkok között címmel Szabó Csaba alkotói világát és zenetudományi munkásságát ismertető emlékkönyvet mutatnak be - közölte az eseményt szervező Szabó Csaba Nemzetközi Társaság. A több mint 500 oldalas átfogó tanulmánykötet a szerkesztők és a szerzők szándéka szerint attól egyedi és érdekes, hogy Szabó Csaba tevékenységének elemzésén túl, az ő életművén keresztül a történelmi háttérről, az elmúlt 50-60 év küzdelmes erdélyi magyar zenei életéről is képet ad az olvasónak, ezzel a magyar zenetudomány területén hiánypótló alkotás.  

A könyvbemutatót kísérő koncerten elhangzik néhány dal Szabó Csaba népzenei gyűjtéséből a közelmúltban hasonmás kiadásként újra megjelent Csángómagyar Daloskönyvből és névnapköszöntők és zsoltárok a szászcsávási harmóniás gyűjteményből a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjainak előadásában. Szabó Csaba művei közül felcsendül a Tánc az ős Kajánnal zongorára, és a Koncertdarab fagottra és zongorára. 

 

A Csalán utcai Bartók Emlékházban Szabadi Vilmos hegedűművész Viotti, Pleyel, Prokofjev és Sarasate műveket játszik. 

 

A Budapest Music Centerben Krzysztof Penderecki és Henryk Górecki születésének 80. évfordulója tiszteletére hangzik el világnapi program.

 

***

 

„Nálunk még háromszáz éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóban. Azóta a vár rombadőlt; ha áll, lakója idegen, vagy hőtlen lett a magyar dalhoz. Megőrizte a régi kincseket, díszruhákat, fegyvereket. A dalt abbahagyta. A kunyhó hő maradt, megőrizte a régi kincs értékesebb felét: a lélek ősi bútorzatát. Az egész magyarságét: a magáét is, azt is, amit fölülről kapott. Amit háromszáz éve az Esterházy-palotákon daloltak, azt ott ma már nem tudják. De tud még belőle Szalai Zúza, kis töpörödött öregasszony, Kolon nevő kis zoboraljai faluban. Tudnak harisnyás, öreg székelyek. A falu megmentette a tradíció folytonosságát. A mi dolgunk átvenni tőle és tovább ápolni.” (Kodály Zoltán)

 

***

 

Yehudi Menuhin hegedőművész 1975-ben kezdeményezte a zene világnapját azzal a céllal, hogy a városok zenei eseményeket rendezzenek, a zenészek pedig a koncerttermeken kívül is spontán zenéljenek.

 

Ravi Shankar & Yehudi Menuhin Sitar & Violin Duet

 

 

Az első Világnap tiszteletére írott köszöntője így hangzott:

„Kedves Kollégák, Barátaim!

 

Nagy örömmel tölt el, hogy idén, a Nemzetközi Zenei Tanácsban betöltött elnöki tisztem utolsó évében megnyithatom az első Zenei Világhetet és a Zenei Világnapot.

 

Szeptember 29. és október 5. között és főként a Zenei Világnap alkalmából október 1-jén az emberek legmélyebb érzéseiket és legszebb reményeiket juttatják majd kifejezésre.

Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.

Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádiómősorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói. Ehhez hasonlót láttunk már néhány városban: San Francisco-ban például, sőt a zajos New York-ban is, amikor a legforgalmasabb útkereszteződéseknél a Manhattan és a Julliard Zeneiskola fiatal hallgatói játszottak a járókelőknek. A régi holland orgona-tekerőket, a nápolyi tenoristákat, az énekmondókat és a trubadúrokat juttatták eszembe és azt, hogy e hagyományokat érdemes újra életre kelteni.

Jó lenne, ha a zenei héten egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek. A zenének a zaj antitézisének kellene lennie, mégis sokszor arra használják, hogy kellemetlen zajokat fogjon fel a gyárakban, éttermekben és áruházakban. Azt mondanám, hogy az adott időben az egész világon legyen egy pár percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene élvezéséhez. Valószínőleg tudomásuk van arról, hogy néhány éve egy kongresszusunkon Párizsban Witold Lutoslavski, a nagy lengyel zeneszerző javasolta, indítsunk mozgalmat, amely harcol az embernek a csendhez való jogáért. Azt szeretném, ha a csendnek e perceit követően utcákon, minden gyárban, otthonban, koncertteremben és operaházban megszólalna a zene. Az előző napok eseményeinek elő kell készítenie a csúcspontot, a Zenei Világnapot.

Kérem Önöket, tegyenek meg mindent ezen esemény érdekében, mely nemcsak a zene, hanem a világ számára is fontos. Egyesek Önök közül talán koncertet adnak a Zeneművészek Nemzetközi Kölcsönös Segélynyújtási Alapja javára, mely intézményt - mint tudják - a zene ügyének előre haladása és megóvása végett hoztak létre és azért, hogy a zeneművészeket közelebb hozzák egymáshoz.”

Yehudi Menuhin

Elhangzott: 1975. október 1. Toronto, Kanada

 

 

Forrás

MTI

magyarhirlap.hu

www.azenevilagnapja.org

 

 

 



Olvasva: 2646 alkalommal