Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
ÖRÖKSÉG Gyermekként sokat voltam egyedül. Megszoktam, hogy el kell foglalnom magam. Volt egy alvós babám is, alig két évesen lett az enyém. A nagybátyámtól kaptam. (ma is őrzöm még…) Sokat játszotam vele, ruhákba öltöztettem, beszélgettem vele. Juliannának neveztem el. De legjobban zenélni szerettem . Oh, nem egy csodás valódi hangszeren, hanem saját gyártásúval. Egy deszkába vertem szögeket két sorban, és azokat kötöttem össze, többféle befőttes gumival. Egyik vékony, másik vastagabb stb …ez volt a gitárom… vagy citerám. Mikor minek láttam, és énekeltem hozzá. Csuda jó volt! A zenéhez való vonzódásom első megnyilvánulása lehetett . Igaz, énekelni is szerettem, amióta a világon vagyok, úgy emlékszem, hogy mindig is énekeltem. Én még szerettem a kukorica babát, a haját fonogatni…, játszásiból főzőcskézni.Rajzolgatni a homokba, estenként az újságok szélére firkálgatni a formákat, ahogyan a kezem vitt és vitt a betűk csodálatos birodalma felé… Később már saját füzetem volt, mert látták otthon, hogy sem képek, sem betűk nélkül nem bírom…Az udvart, a homokos talajt is teleírtam, vagy rajzoltam…Azt, hogy mikor tanultam meg igazán olvasni, nem tudom, de azt biztosan állíthatom, hogy mire elsős lettem, már folyékonyan ment. Ettől kezdve egy új világ tárult elém! Egy csodálatos
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1814634125249297&set=pcb.1814635058582537&type=3&theater
Téged küldöttaz Isten,mikor márnem hittem.Veled jötta fény,szürke életembea remény.Mit számíta kevés, a sokaság,ha a pillanatadja a csodát!Veled szép minden,minden nap…Áldott legyenez a Virágvasárnap!
Én úgy vagyok,becsülök mindent, mi kis jó,beszűrődő hajnali fény,kávéillat, ropogó tűz,pár szem dió ... nem vágyom nagy örömökre,csak olyan mindennapokra,mikor nem történik nagy baj,mi mindent eldönt, örökre
írni egy őzsuta verset állati elme ma győz újra meg újra letaglóz: vízbe csavarva a lét
https://www.youtube.com/watch?v=kA9_Vo-KPRM