Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
http://www.naputonline.hu/2018/06/20/koosan-ildiko-nyirfa-dal/ Megjelent versem a Napútonline.hu-n
BÚCSÚ KÁNYÁDI SÁNDORTÓL — EGYIK LEGNAGYOBB VERSÉVEL..Kányádi SánsorHALOTTAK NAPJA BÉCSBEN.. Befonnak egyszer téged isvalami pompás koszorúbaidegen lesz majd és hidegminden akár e bécsi utcaelgurulsz mint egy villamosutánad felgörbül a vágány.kutyatej páfránytör át a járdán.kit érdekel hogy erre jártál.Oszlopnak vetett háttalhallgattam az ágoston-rendiekfehérre meszelt templomábanhallgattam a rekviemet.Mert a legárvább akinekmég halottai sincsenekbora ecet könnye tormagyertyájának is csak kormaálldogálhat egymagábankezében egy szál virággalmert a legárvább akinekmég halottai sincsenek.Mondják hogy ítéletidõ tomboltösszeért a temetõ s a mennyboltvízszintben állt ösvénnyel az árokegymást se látták a gyászhuszároktoccsantak térdig tövig derékigsenki se látta mégis beszélikés a sírok is mint a leláncolt bárkáktáncoló farukat föl-le-föl dobáltákvolt minden egérlyuk gurgulázó korsó.s hogy elúszott volna akkor a koporsó.dunából tengerbeki az óceánradunából tengerbeki az óceánra.úszik a koporsózene a vitorlaúszik a koporsózene a vitorla.Menjen innen kis vörös gömböcrúgott felé a fitos kis kóristalányés wolfgang amadeus mozarta megszégyenítéstõl még vörösebbenkioldalgott az öltözõbõla gnädige frau nem gyõzte várnia kocsi nemsokára visszajönhajolt földig a cseh portásés wolfgang amadeus mozartkilépett az utcáraföltekintett a csillagokraa csillagok épp akkor kezdtekfürödni a fölérkezett muzsikábanés wolfgang amadeus mozartmegtörülgette homlokátés nekivágott gyalog.dunából tengerbeki az óceánraúszik a koporsózene a vitorla.Mit szólhat isten amikorheréltek zengik az õ dicsõségétcsupa semleges hang neutrumneutrum neutru-u-um.Mondják sõt írja az histoire de la musiqueencyclopédie de
teszt kép
jelentkeznek a leletek súlyos bajokat jeleznek a RÖNTGENasszisztensek nyári szünetet tartanak etc
Kedves Naplóm! - Miként tudod, van egy tenyérnyi kertem, amit igyekszem rendben tartani. Ez azonban csak jó közelítéssel sikerül. Állapotleirás/anamnézis: Lassan minden szőlőfajtám elvirágzik. Vannak tőkék, amiket már tetejeltem, ritkítottam is. A még virágzó fajták - a késeiek - szerény illatot árasztanak.A hat - nyolc egres-bokrom nagy erőkkel védem a lisztharmattól, még "vakargatom" is a megtámadott szemeket. Szép termés igérkezik. Már javában pirosra színezi a keretet a ribizli. A fekete módosulattól nem lesz sötét a bokor: alig van rajta pár szem. A három évig csak sinylődő kajszi - átültetés után -, talán az idén megembereli magát, és nem csak cérnaszál hajtásokat hoz. Már előre érzem a kovászos és sós uborkán a torma remek ízét, illatát: gyönyörű, dus a torma, több helyen a kertben. A diófa hűse alatt burjánzik a sokszínű portulácska. Kapálásnál nem győzöm a mezejüket kerülgetni, és a lila "ákác" futásait karanténba helyezni, hogy ne másszanak fel a diófára. A disz- és az ehető csicsóka hatalmasat nőtt pár nap alatt. Az előbbi nem soká virágzik. Sóskát már egyszer szedett az asszony (Ilon!), nem is keveset. Van egy selyemfenyőnk - sok évvel ezelőtt a Zempléből loptuk -, már több, mint tíz méter magas. Azonban nemes versenyre kel vele