| | | Beköszöntő
Hagyj föl minden reménnyel, ki ide belépsz - és azt gondolod, hogy e helyen minden megkötés nélküli fórumra lelsz, amit bepiszkíthatsz. Terveink szerint ide, a Héttoronyba azok nyernek bebocsátást, akik szeretnek - és tudnak - jókat írni, olvasni és véleményükkel hozzájárulnak a legjobb hagyományokat fölelevenítő irodalmi kávéház hangulatához.
A net - sokak meggyőződése szerint - a "mindent lehet" platformja. Ez részben igaz, olyan helyeken, melyeket az üzemeltető e célra hozott létre. A Héttorony részben szabadabb - hisz aki kultúrált környezetre vágyik, szabadnak érezheti itt magát - részben pedig kész diktatúra leend - mivel a neten tenyésző kártevők, az első ide nem illő próbálkozásuk után, kiűzetnek azonnal, indoklás nélkül, és véglegesen. Magyarán, képzeld el kedves klubtagunk, hogy egy szerkesztőség által megszűrt, européer társaságban múlathatod a drága idődet, mindennemű atrocitás nélkül.
Az írásokat Neked köszönhetjük. Aki pedig csak olvasgatni tér be hozzánk, nyugodtan teheti, mivel kínosan vigyázunk arra, hogy csak a szó jó értelmében vett minőségi dilettánsok (műkedvelők), és - reményeink szerint profi szerzők alkotásai jelenjenek meg. A szerkesztés komolyan veendő, hisz magam 1986 óta ezzel foglalkozom.
Dőlj hátra a székeden, várjuk írásaidat, hozzászólásaidat, és ha jól érzed magad, vidd hírét az oldalnak. Szeretettel várunk minden jószándékú írót és olvasót!
Verő László
1954 - 2007
Minden uszító, a Torony szellemiségét megzavaró írás, hozzászólás szerzőjét, figyelmeztetés nélkül és végérvényesen töröljük.
Ps: Írást publikálni csak saját néven tudsz, ezért úgy regisztrálj - hisz amit alkotsz, azt vállalod - ez természetes ugye?
szerkesztőség  Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői. |  Alkonybibor; sötétlő cipruságon / a nyugvó nap mosolygó fénye reszket… / Valaki jön, mély gyászban, haloványon, / és néz, csak néz, néz egy ledőlt keresztet. (Kosztolányi Dezső: A temetőben) |  PRIMA PRIMISSIMA 2018 |  Dr. Koosán Ildikó költő, műfordító költői estje. (2018. 09. 11. 17:00 órakor) |  "István király: Nam unius linguae uniusque moris regnum, imbecille et fragile est. A nyelvi finomságok különbözők, a fordítások tartalma azonos: Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Tudós dolgozatok sokasága világította meg e mondat s a hospesek, az idegen jövevények hazánkbeli helyzetéről írottak értelmét." |  Megjelent Koosán Ildikó nyolcadik, Rondo Capriccioso című verseskötete! |  89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapokra megjelent Péter Erika: A főnixmadár dala című verseskötete! Meghívó kötetbemutató beszélgetésre! |  89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapokra megjelent Böröczki Mihály: Kötetlenül című verseskötete.
Meghívó a kötet bemutatójára! |  „Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, / Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, / Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: / S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, / Egy láthatatlan kéz a csillagok felett / Letörli vétkeid!” (Móra Ferenc) |  Megjelent Bihari Csilla Rozália: hatezer karakter című verses kötete. |  „Lépj csöndesen, te vándor, ne ébreszd föl a holtat.” (Ion Pillat: Új sír) |  (Egy jó ölelésnyire van / meghalkult otthona.) / Váratlanul jöhetsz, fiam, / de rosszkor nem – soha. - Böröczki Mihály – Mityka: Egy mondat anyámtól |  Hazánkban először 1890-ben rendeztek május elsejei felvonulást Budapesten. A felvonulást követő utcabálok, majálisok, a felvonulásokon szereplő májusfák hagyományos tavaszi szokáselemeket őriznek. |  „Nem igaz, hogy a végzet vakon lép az életünkbe, nem. A végzet az ajtón lép be, melyet mi tártunk fel, s magunk előtt tessékeltük a végzetet.” (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)
"Nem szükséges, hogy én irjak verset, de ugylátszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.” (József Attila)
|  „Nem kérek Páléhoz hasonló kegyelmet, sem azt, ami Péternek adatott. Csak a keresztfán a jobb latornak adott irgalomért fohászkodom”. (Nikolausz Kopernikusz sírfelirata) |  „Soha nem vágytam rá, hogy akár a nyelven, akár a világon változtassak, és ha Marxot idéztem, ha Rimbaud-t idéztem, ha Mallarmét idéztem, mindig magamat akartam megváltoztatni, azt az embert, aki a kezem ügyében volt, önmagamat.” |  2018. március 31., 18:00–19:30; Hungi Vigadó és Sörkert,
Szeged
|  Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; (...) s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség! (Petőfi Sándor) |  "…mert számára mindig csak egy helyről fújt édesen a szellő, Erdélyből…" (Thököly Vajk) |  „Az ember végül homokos, / szomorú, vizes síkra ér, / szétnéz merengve és okos / fejével biccent, nem remél.” (József Attila) | |
|
| |
|
